Kollégák Antal Imréről

Kollégái is gyászolják Antal Imrét. Mindenki Imrusa és a stáb között mindig is jó volt a kapcsolat, nem csak a műsorvezetőt, az embert is szerették benne. Antal Imre egy zseniális személyiség volt

Tehát az nem csak a sajtónak szóló hivatalos megnyilvánulásunk volt, hogy ő sziporkázott, mert tényleg így lehetett őt megismerni, s addig amíg ereje engedte, addig tényleg minden percét a stábbal együtt töltötte, ontotta a poénokat, húzta a szekeret, most már csak szekér van, de nincs, aki húzza – mondta Oltványi Tamás, a Szeszélyes producere.

Ihos József 30 évig dolgozott együtt Imrével. A humorista csodálta, hogy a műsorvezető egy ültében több mint ezer viccet tudott elmesélni, ami nem is csoda, hiszen remek memóriája volt.

- Egyszer megtréfáltuk, mert levettük a falról a tűzrendészeti szabályokat, ami 60 oldal. És azt mondtuk: „Imre! Ez a forgatókönyv!”. Imre azt mondja: „Ühüm, ühüm. Jóskám, semmi akadálya. Kérek 15 percet!”. A 60 oldalt ő 15 perc alatt átnyálazta, és vesszőre tudta – Ihos József.

Beleznay Endre is a Szeszélyes egykori csapatának oszlopos tagja volt, de első találkozásuk a színész híres álinterjúihoz kapcsolódik, hiszen Antal Imrét is megtréfálta.

- Annak az álinterjúnak az volt a lényege, hogy nem hagytam végigmondani neki egy sztorit. Kérdeztem egy sztorit, hogy az hogyan történt, elkezdte mondani, de mindig közbevágtam. Hát ezen nagyon ki volt borulva, de így is végigmentünk; az volt az érdekes, hogy amikor befejeztük az interjút, nem azt mondta, hogy mennyire utál, vagy, hogy azonnal menjek innen, hanem hogy „kicsit sajátságos stílusban kérdezel”, aztán meghívott sörözni és még hosszan beszélgetett velem – Beleznay Endre.

Csonka András évekig Antal Imre műsorvezető társa volt a Szeszélyesben. Régen, gyerekként is szívesen nézte a műsort, amely negyedszáz éves fennállása alatt összeforrt Antal Imre nevével.

- Nyilván az életemben sokkal több olyan év van, amikor én nézőként emlékszem rá vissza, éppen ezért volt olyan fontos, amikor megkaptam ezt a felkérést, mert fontos volt, hogy ott ülhettem mellette – állítja Csonka András. – Azt azért el kell fogadnunk, bármilyen nehéz is, a mai világ nem erre tanít minket - de éppen ezért kell elfogadni -, hogy igenis vannak pótolhatatlan emberek.
Forrás: netbulvar.hu