Az egyesület a helyi sajtón keresztül arra kérte a pécsieket, küldjenek címére listát és fényképeket a városi sétáik során látott graffitikről. A beérkezett információkat elemzik, rendszerezik, kategorizálják, végül átadják az illetékes szerveknek, hatóságoknak - közölte Nácsa János, az egyesület elnöke az MTI-vel.
Hozzátette: véleményük szerint e "graffiti-tetthely térkép" nagy segítséget jelent az épületeket, köztéri alkotásokat csúfító firkák eltávolításában, másrészt ráirányítja a figyelmet a probléma fontosságára. Úgy vélte, hogy a döntéshozóknak az eddiginél nagyobb gondot kell fordítaniuk a megelőzésre, mely az érintett területeken lehet rendőrök, közterület-felügyelők gyakoribb járőrözése, vagy térfigyelő kamerák telepítése. Már csak azért is, mert 2010-ben Pécs lesz Európa kulturális fővárosa.
Nácsa János megjegyezte ugyanakkor, hogy a küzdelem eddig kilátástalannak tűnt, hiszen az elkövetőket csak tettenérés esetén lehet elszámoltatni, és a büntetés sem igazán visszatartó erejű. De széleskörű lakossági összefogással eredményesebben lehetne fellépni a rongálókkal szemben, s idővel talán a jogszabályok szigorítását is el lehetne érni.
Márfy Miklós, a Pécsi Városüzemelési és Vagyonkezelő Zrt. üzemeltetési igazgatója azt mondta: a cég évente több millió forintot költ útjelzőtáblákat, középületeket, szobrokat, szökőkutakat, padokat csúfító graffitik eltávolítására a Dunántúl legnagyobb városában.