Villanás kiállítás

A közelmúltban elhunyt világhírű fotóművész, Lucien Hervé Párizsban született fia 1990-ben Magyarországra költözött, még abban az évben önálló kiállítással jelentkezett a Vasarely Múzeumban, majd a rendszerváltás utáni Budapest kulturális életének pezsgő és különleges világában képzőművészként, zenészként, fotósként, filmesként meghatározó figurája lett az underground életnek, amelyet nyers őszinteséggel, de mély emberi érzékenységgel örökített meg kamerájával.

A párizsi kiállítás Rodolf Hervé 1986 és 1993 között készült polaroid fotóiból mutat be válogatást. A képanyag nagy része életének Magyarországon töltött időszakából származik és először kerül bemutatásra tárlaton.

A kiállításon látható képekből a párizsi Ville Ouverte kiadó 96 oldalas katalógust jelentetett meg, melynek előszavában Stéphane Couturier azt írja, hogy korai halála miatt Rodolf Hervé nem kaphatta meg a művészetének járó elismerést, és olyan művész, aki a "jövőhöz tartozik".

A szürrealizmus és konstruktivizmus hatása alatt az "apai stílussal" szándékosan szakítani kívánó polaroiddal festményszerűen torzított, egymásra helyezett, elcsúsztatott képek a figuratív ábrázolástól való eltávolodásra tett kutatás jegyében születtek. Rodolf Hervé egy teljesen újfajta fotós látásmóddal próbálta a gondolatiságot képre vinni, melyből egyszerre látomásszerű, szürreális és konceptuális képek jöttek létre; sajátos átmenet a valóságtól az igazságot kereső fikció felé.
A két tucat fotót bemutató kiállítás június 5-ig tekinthető meg Párizsban.