Az UNESCO örökségvédelmi listáján szereplő Stonehenge-dzsel kapcsolatban mindmáig viták tárgyát képezi, hogy mi célból és mikor épült a brit szigetek pogány múltjához kötődő, szabálytalan alakú kőépítmény.

Az ásatások április elsején kezdődtek, s mostanra a csoport elérte azokat az üregeket, ahol egykoron a rejtélyes kék kövek állhattak. Ezek a kisebb kövek, amelyeknek a többsége hiányzik, valaha az építmény eredeti szerkezetét határozta meg. A kutatók meggyőződése szerint a kék kövek elárulhatják, hogy Stonehege eredetileg gyógyhely volt - olvasható a BBC News hírei között.
A régészek most szervesanyagmintákat vesznek az ominózus üregekből, hogy meghatározzák az időpontot, amikor a kék köveket a helyükre tették.

A projektet irányító Timothy Darwill professzor, a Bournemouth Egyetem vezető Stonehenge-szakértője, valamint Geoffrey Wainwright, a Régészeti Társaság (Society of Antiquaries) elnöke szerint amennyiben többet sikerül megtudni a kék kövek történetéről, sikerül megfejteni, hogy 4500 évvel ezelőtt miért hozták létre a kőépítményt.

A két kutató szerint a szürkéskék homokkő (a kék kő) a Stonehenge-től 250 kilométerre lévő dél-walesi Preseli-hegységből származhat, s azért szállították ilyen távolságra, mert a neolitikum embere hitt mágikus gyógyító erejében. A tudósok feltételezése szerint a szürkéskék homokköveket Kr. e. 2600 körül rakták le, majd 200 évvel később eltávolították helyükről, ám ez csupán megközelítő időmeghatározás.

Geoffrey Wainwright véleménye szerint ez egyfajta "újkőkori Lourdes" lehetett.

A régészek máris számtalan leletre, így agyagedény-maradványokra, római kerámiadarabokra, valamint őskori kőkalapácsokra bukkantak.