Génjeinkben van

A Chicagói Egyetem kutatói, akik eredményeiket a New England Journal of Medicine című orvosi szaklapban publikálták, a hutteriták közösségét vizsgálták. A hutteriták vagy hutteri testvérek, régi magyar nevükön habánok a protestantizmus egyik ágából, az anabaptizmusból keletkezett keresztény vallási csoport. 1874-ben érkeztek az Egyesült Államokba és kis mezőgazdasági közösségekben telepedtek le a mai Dél-Dakota területén.

A vizsgált közösség tagjai egymás között házasodtak, s így könnyen azonosíthatók a rokonsági kötelékek. Körükben igen sokan szenvednek asztmában.

A chicagói kutatók az úgynevezett CH3L1 génre összpontosítottak, amely befolyással bír az asztmára való hajlammal kapcsolatba hozható specifikus vegyület szintjére.

A gén egyik változata növeli az YKL-40 elnevezésű vegyület szintjét, míg a másik csökkenti, s ezáltal megvédi a szervezetet az asztma kialakulásától - derítették ki a tudósok.

"Ez a legszignifikánsabb genetikai felfedezés, amely a hutterita közösségben éveken át végzett anyaggyűjtésen alapul" - hangsúlyozta a kutatásokat irányító Carol Ober.

Mint kifejtette, a közösség vizsgálata rendkívüli lehetőséget biztosít a megbetegedés genetikai alapjainak megértéséhez. A kutatók óriási adathalmazt gyűjtöttek össze, amelynek az elemzése további felfedezéseket tesz majd lehetővé.

A kutatók reményei szerint a gén azonosítása új asztmaelleni gyógyszerek kifejlesztését teszi lehetővé. Az Egyesült Államokban több mint 22 millió ember szenved az asztmától, s sokuknál, ha sikerülne blokkolni a YKL-40 elnevezésű vegyületet, drámai módon lehetne csökkenteni a rohamok súlyosságát.