"Kétszázkét ország kinyilatkoztatta, hogy mindenképpen ott lesz a pekingi olimpián. Magyarország részvétele is biztos, még akkor is, ha a hazai vagy a nemzetközi politika esetleg másképp gondolja" - erősítette meg a pekingi felkészülésről szóló előadásában Molnár Zoltán, a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) ügyvezető igazgatója. A sportvezető hozzátette: ugyanannyi állami pénzt fordíthattak az olimpiai felkészülésre, mint négy éve, egyedül a cselgáncsozóknak sikerült több kvótát szerezniük, mint Athén előtt. A tavalyi világversenyek alapján Magyarország a 10-11. a világon, ami biztató, csakhogy eközben a legtöbb ország tavaly inkább az olimpiai kvalifikációra helyezte a hangsúlyt.

Molnár Zoltán szigorú tényként jegyezte meg, hogy a magyar versenysport teljesítménye az elmúlt négy nyári olimpia alatt az érmeket tekintve 24, az olimpiai pontok alapján 23 százalékkal esett vissza. A jelenlegi állapot szerint 142 sportoló harcolta ki a pekingi részvételt, így a magyar csapat létszáma Pekingben 160-170 fő lehet, míg Athénban több mint 200-an indultak. Tőlük a MOB-igazgató szerint összesen 18 érem - közte 5-6 arany - és 130 olimpiai pont várható, amellyel a legjobb 20 ország közé lehet kerülni.

Molnár Imre, a legeredményesebb magyar sportegyesület, a Bp. Honvéd elnöke azzal folytatta: miközben az olimpikonok felkészülésének 60-80 százaléka a kluboknál folyik, addig az állami támogatásoknak mindössze a 10-15 százalékát kapják az egyesületek. A legutóbbi három olimpián a pontok számának 55 százalékát a hat legeredményesebb klub versenyzői szállították, a magyar csapat ötkarikás szereplését döntően három klub - a Bp. Honvéd, a Vasas és az MTK - sportolóinak teljesítménye határozza meg.

"Tervezhető jövőképre van szükség, mert ez így nem mehet tovább. Az egyre romló helyzet megállítását az alapoknál, az egyesületeknél kell kezdeni" - hangsúlyozta a Honvéd-elnök.

Elbert Gábor sportszakállamtitkár a sporttörvény őszre tervezett módosításairól adott tájékoztatást. A legfontosabb változások között említette: szeretnék elérni, hogy az élsportolókra is terjesszék ki az ekhót. Mivel jelenleg csak négy megyében működik sportigazgatóság, ezért átalakítanák a sport területi irányítási rendszerét, mégpedig alulról, a kistérségek felől építkezve. A köztestületek számának csökkentése kapcsán a szakállamtitkár elmondta: még nincs végleges elhatározás, és szerinte az a legkevésbé fájdalmas megoldás, ha marad a jelenlegi rendszer.