Hamvakból piramist?

Ötmillió betontégla ugyanannyi urna számára: két fantáziadús német férfi óriási piramis megépítéséről álmodik, amely "az egész emberiség számára szolgálna sírhelyül". "Monumentális lenne és ugyanakkor olcsó, minden nemzet és minden vallás számára rendelke

A fáraókhoz méltó, de korántsem hátborzongató építmény "minden bizonnyal látható lenne a világűrből", hangoztatja Ingo Niermann író és újságíró, aki Jens Thiel közgazdásszal együtt kezdeményezte ennek a "minden emberi lény számára alkalmas temetkezési helynek" a létrehozását a Berlintől mintegy száz kilométerre délnyugatra, az egykori NDK területén fekvő Dessau városában. 

 Ahogy a sok urnából tovább épülne, elérhetné a 2-300 méteres magasságot is 20-30 év alatt, de hosszabb távon akár 600 méteres is lehetne, vagyis négyszer magasabb, mint Kheopsz fáraó piramisa a Gízai fennsíkon, Kairó mellett.

A remélt ötmillió jelentkezőnek egyelőre még csak egy töredéke, valamivel több mint ezer ember iratkozott fel - Németországtól Indonéziáig összesen 46 országból - a www.thegreatpyramid.org honlapon. Ők egyetértenek azzal, hogy haláluk után hamvaikat elhelyezzék azoknak a lezárt, 90 centiméter hosszú urnaelemeknek egyikében, amelyekből a piramis felépülne.

Ha valaki vallási vagy más okból nem kívánja, hogy elhamvasszák, még benevezhet a piramisba egy rá emlékeztető tárggyal, amely ugyanolyan betontömbbe kerül. Az egységár hamvak és emléktárgyak esetében egyaránt nagyjából ezer euró (260 ezer forint) lesz, örök időkre.

A bogarasnak tűnő ötlet elnyerte Rem Kolhaas, a nagy holland építész támogatását. Ő Miuccia Prada olasz divattervezőnővel együtt részt vesz majd a tervezésben. A piramis reményeik szerint nemcsak a holtakat, hanem az élőket is vonzani fogja: ebből a célból kiállítási épületekkel veszik körül. A kezdeményezők abban bíznak, hogy a világ különböző egyházai és vallási közösségei templomokat emelnek majd a piramis köré, és ez a komplexum ugyanúgy látogatók tömegét vonzza majd, mint Disneyland, továbbá a szolgáltatási szektor is fellendül.

Dessauban sokan úgy vélik, hogy a kezdeményezés olyan ösztönző hatással jár majd, mint az európai művészeti irányzatokat forradalmasító Bauhaus művészeti iskola a múlt század elején. Mások arra számítanak, hogy bejön a "Bilbao-hatás": a baszkföldi város turisztikai nevezetességgé vált azt követően, hogy 1997-ben felépült benne a Guggenheim-alapítvány új múzeumának különös, merész épülete.

Nierman és Thiel szerint Dessau polgármestere "nyitott a tervre", ám annak a nyugodt kerületnek a lakói, ahol a hamvpiramis emelkedne, óvatosabbak. "Volt, aki azt mondta, hogy nem akar a szomszédságában több millió halottat, mintha valamiféle hulladékról és nem emberek földi maradványairól lenne szó" - méltatlankodik Ingo Niermann.
Forrás: MTI