Gyilkosság a Nemzeti Színházban

Rejtő Jenő Vesztegzár a Grand Hotelben című regényének zenés színpadi adaptációját mutatta be vasárnap este a budapesti Nemzeti Színház. Hamvai Kornél, Varró Dániel és Darvas Benedek által írt darab már az első ránézésre, akarom mondani megnézésre, sikerr

Rejtő látszatra ponyvaregényeket írt, azonban életművét ma már az irodalmi körök is nagyra értékelik. Olvasottsága Jókai Móréval vetekszik. Első alkotásai még „filléres regény” formájában jelentek meg. A Párizsi front, a Vissza a pokolba, a Minden jó, ha vége van, vagy a Jó üzlet a halál. Eleinte Laverg álnéven írta a regényeket, majd amikor jelentős sikereket ért el, bevallotta, hogy ő volt a szerzőjük. Később felvette a P. Howard álnevet, mert a tapasztalatok azt mutatták, a vásárlók előnyben részesítik az angol írók munkáit. A vadnyugati regényeket Gibson Lavery néven írta. Jó barátság fűzte a kor jelentős művészeihez, például Karinthy Frigyeshez vagy Kabos Gyulához.



Szereposztás
Vangold, nyugalmazott szállítmányozó: Hollósi Frigyes
Signora Relli, kiérdemesült primadonna: Molnár Piroska
Félix van Gullen,valójában Félix Crickley, alias Jáva Réme: Hevér Gábor
Léni Jörins, naiva és bűnsegéd: Nagy Cili
Don Umberto Complimenti szállodaigazgató, bukott király és hajófűtő: Benedek Miklós
Odette Defleur, belga direktrisz: Malek Andrea / Kovács Patrícia
Elder felügyelő: László Zsolt
Kapucinus atya, valójában Doddy Kramartz, nemzetközi szélhámos: Spindler Béla
Sedlintz, egészségügyi tanácsos: Mertz Tibor
Ursina Petrovna, teozófusnő és aggszűz: Major Melinda
Decker tanár: Marton Róbert
Martin, pincér: Vida Péter
Ali Zogoli koronaherceg, albán trónörökös: Garas Dezső
Geraldine Virginia hercegnő: Andai Kati
Raverdan márki: Ujlaky László
Shilling, bostoni tejkrémgyáros: Bródy Norbert
Bármixer: Koleszár Bazil Péter
A darabban, amelynek szövegét Rejtő regénye nyomán Hamvai Kornél írta, a titokzatos nyaralók által lakott jávai luxushotelben a bubópestis miatt elrendelt vesztegzár titokzatos eseményeit számos dal- és táncbetéttel mesélik el. A dalszövegeket Varró Dániel jegyzi, míg a zenét Darvas Benedek szerezte.

Szerelmi szállal átszőtt bűnügyi történet, ahol az abszurd helyzetek sokasága különös bájt kölcsönöz az egésznek. Rejtő Jenőnél mindig legendásan jó a kezdés, de ezúttal a folytatás is hasonló színvonalú volt. A déltengeri szigetvilág egzotikus fürdőhelyén, a Grand Hotel vendégeinek nyugalmát félelmetes hír kavarja fel: az egyik lakó pestises megbetegedése miatt vesztegzár alá kerültek. Felhőtlenül nyaral itt a hetvenéves trónörökös (Garas Dezső), a gavallér szállítmányozó (Hollósi Frigyes), a hajdani operaprimadonna (Molnár Piroska), valamint arisztokraták és szélhámosok. Sőt a kormányzó fia is, Jáva rémeként (Hevér Gábor), aki egy selyem pizsamában kénytelen volt megszökni apja elől, hogy aztán a szállodai szoba szekrényéből egy lámpaernyővel a fején a mi történetünk részese leheseen. A lezárt kapuk mögött megölnek egy rejtélyes szerzetest (Spindler Béla), eltűnik egy milliókat érő füzet és a szálloda komplett bevétele.

A gyilkosságot követően a szálló képtelen fordulatok színhelyévé válik, rémületbe kergetve a békés milliomosokat, kereskedőket. Többen is magukra vállalják a bűntett, de ki az igazi gyilkos? Ki lopta el szállodaigazgató (Benedek Miklós) pénzét? És kinél van milliós találmányról szóló füzet? Elder felügyelő (László Zsolt) colombói képességeket megszégyenítő módon bogozza ki a szálakat. Mindenki gyanús. Aki nem krimiken nőtt fel, az legyen egészen nyugodott, csak az utolsó pillanatban jön rá, hogy ki a gyilkos. És én sem árulom el…

A darab, sem történetben, sem zenében nem tekinthető a könnyed musicalek tucatjainak. Komoly, titokzatos cselekmény zenés játéka. Sok, ismerősnek tűnő dallammal, amit a színházból kilépve már képesek vagyunk dúdolni, miközben azt érezzük, újra vissza kell menni, és meg kell nézni. Ilyenre mondják, hogy slágergyanús, csak épp nincs belőle klip, amit naponta ötször leadhatnának a zenecsatornákon. Hamvai Kornél szövegkönyve a dalok nélkül is tökéletesen élvezhető vígjáték lenne. A 18-20 dal azonban még jobban összekeveri, majd megvilágosítja a cselekmény szálait. A hangzáson túl a látvány is magával ragadó. Füzér Anni jelmeze és Horesnyi Balázs díszlettervei egy pillanat alatt megidézi a Rejtő-regények színes világát. A női szem, ami még inkább ki van hegyezve a szép ruhákra, nehezen szabadult Nagy Cili, Malek Andrea vagy Molnár Piroska öltözékétől.

Hamvai Kornél egy korábbi interjúban elmondta, hogy már tizenkét éves korában – amikor először olvasta a művet - látta maga előtt, hogy színdarabot kell írni belőle. Azóta eltelt 25 évvel nem tud elszámolni, mentségére szolgál, hogy rájött: Rejtő Jenő színpadi adaptációra teljesen alkalmatlan módon írta meg a Vesztegzár a Grand Hotelben című regényt.

Béres Attila, a darab rendezője is ezt erősítette meg: „Fontos, hogy a nyomozás végig követhető legyen, hogy a vígjáték ne nyomja el a krimit. Párhuzamosan kell haladnunk, miközben még egy ugyancsak erős zenei szálat is fel kell építenünk. Eddig ez életem legbonyolultabb színpadi műve.”

Hogy a színészeknek mennyire volt bonyolult feladat megszemélyesíteni a karaktereket, az nem látszik az előadáson. A prózai színészek is úgy énekelnek, mintha mindennap ezt csinálnák. Molnár Piroska hangja fantasztikus, nem véletlenül gyakori vendég az Operett Színházban. Malek Andreának én még adtam volna pár nagy dalt, mert a szépet könnyű megszokni, és az ő hangja megunhatatlan. Benedek Miklóshoz keresve sem lehetett volna jobb dalt találni. Varró Dániel szövegei távol állnak az elcsépelt közhelyektől, a giccses szófordulatoktól. Itt a bizonyíték, hogy rózsaszín felhőcske nélkül is lehet énekelni (és írni) a szerelemről, örömről, bánatról.

Jordán Tamás, a Nemzeti Színház leköszönő igazgatója elmondta: „a Jordán-éra utolsó előadásában sok jeles színész játszik, és minden előfeltétel megvan, hogy hatalmas siker legyen.” Ígéretet tett arra, hogy a darab 50., 75. és 100. előadását is megnézi, valamint virágcsokrokkal érkezik majd a 150. előadásra. Reméljük a 200-at sem hagyja ki.

Fotók: www.nemzetiszinhaz.hu

Alkotók
Díszlettervező - Horesnyi Balázs
Jelmeztervező: Füzér Anni
Koreográfus: Bodor Johanna
Koreográfus asszisztens: Szabó Zoltán
Karmester: Silló István
Zenei munkatárs: Bagó Gizella, Termes Rita
Zenei asszisztens: Juhász Éva
Súgó: Sütő Anikó
Ügyelők: Dobos Gábor, Lencsés István
A rendező munkatársa: Herpai Rita
Zeneszerző: Darvas Benedek
Dalszöveg: Varró Dániel
Rendező: Béres Attila