A budapesti tanácskozás munkájában, ahol is azt vizsgálták, hogy milyenek a számítógépes alkalmazások a régészetben, öt kontinens 36 országának 315 kutatója vett részt. A szervezőbizottság elnöke a konferencia témájával kapcsolatban kitért arra, hogy szó esett háromdimenziós tájrekonstrukcióról, az ásatások dokumentálásáról, nemzeti adatbázisok felállításáról, s arról, hogy miként alkalmazhatók az informatikai módszerek az örökségvédelemben.

Különösen érdekesnek nevezte azt a szekciót, amely a háromdimenziós modellezéssel foglalkozott, és azt vizsgálta, hogy milyen bizonytalansági tényezők befolyásolják e modellek létrehozását.
Ezzel kapcsolatban Jerem Erzsébet a digitális adatmegőrzés problémájára hívta fel a figyelmet, arra, hogy miként maradhat fenn az összegyűjtött információ.

"Egy nagy római villa háromdimenziós modelljéhez iszonyatos nagyságrendű adathalmazra van szükség, amelyet aztán hosszú órákon keresztül különböző programok segítségével dolgozza fel a számítógép. Az a kérdés, hogy milyen adathordozók őrzik majd meg ezeket a modelleket" - magyarázta Jerem Erzsébet.

Ismertetése szerint külön előadás foglalkozott azzal, hogy hogyan lehet a digitális archívumok anyagát elektronikus publikációvá konvertálni.

"A gond mind a mai napig az, hogy a papíron megjelent publikációk sokkal időt állóbbak, mint az elektronikus, úgynevezett metaadatok" - mondta.

A konferencián volt földrajzi információs szekció, s foglalkoztak a résztvevők távérzékeléssel, a Google Earth-technikával, azaz a régészeti lelőhelyek felderítésének új módszereivel.

"Újabb és újabb módszerek kapcsolódnak be, mégpedig olyanok, amelyek nem roncsolják a lelőhelyeket" - emelte ki Jerem Erzsébet.

Tájékoztatása szerint nagyon sok előadás szólt a számítógépes régészet egyéb alkalmazásáról, így az iskolai oktatásban, a virtuális turizmusban, vagy akár a komputeres játékokban való térnyeréséről.

"A számítógépes játékoknál már gondolnak arra, hogy ne csak akciók legyenek, hanem a gyerekek hasznos dolgokat is tanuljanak, hogy ily módon is el lehessen érni a fiatalokat" - mutatott rá Jerem Erzsébet.

Vasárnap a konferencia résztvevői szakmai kirándulásokon vesznek részt: ellátogathatnak Aquincumba és Visegrádra, a százhalombattai régészeti parkba, vagy Veszprémbe és Tihanyba.
Jövőre az Egyesült Államokban, Williamsburgban lesz a következő CAA-konferencia, amelynek Interaktívvá tenni a történelmet lesz a témája - ismertette Jerem Erzsébet, hozzátéve, hogy vannak már jelentkezők a 2010-es tanácskozásra is, amelyre legnagyobb eséllyel Norvégia és Ciprus pályázhat.

A budapesti konferencia a CAA (Számítógépes alkalmazások és kvantitatív módszerek a régészetben) elnevezésű nemzetközi szervezethez fűződik. A CAA 1973-ban alakult régészek, örökségvédelmi szakemberek, muzeológusok, matematikusok és informatikusok összefogásával azzal a céllal, hogy elősegítse a különböző tudományágak képviselői közötti párbeszédet, s ezáltal a legújabb kutatási módszerek meghonosítását az archeológiában.

A budapesti tanácskozás szervezői között szerepel az MTA Régészeti Intézete, az ELTE Régészettudományi Intézete, a Magyar Nemzeti Múzeum, a Budapesti Történeti Múzeum, a Közép-Európai Egyetem (CEU), az Archaeolingua Alapítvány és a Research Institute for Visualisation, Architecture and Archaeology (RIVAA).