Horvátország is igényt tart a juugoszláv aranyakra

Horvátország nem akarja, hogy Szerbia kisajátítsa és kizárólagosan a magáénak vallja a jugoszláv olimpiai érmeket.

A Horvát Olimpiai Bizottság álláspontját Antun Vrdoljak tiszteletbeli elnök tolmácsolta a nemzeti televízió adásában, leszögezve: ellenzik, hogy Szerbia egyedüli örökösnek nyilvánítva magát tulajdonolja az összes olyan ötkarikás medált, amelyet Jugoszlávia 1992-es széthullása előtt közösen szereztek az egykori szövetségi köztársaság tagállamai.

"Valamennyi ex-köztársaság utódnak számít" - érvelt zágrábi tévényilatkozatában Vrdoljak.
A Szerb Olimpiai Bizottság internetes oldalán az áll, hogy a horvát sportolók, mint például a bokszoló Mate Parlov, a kosárlabdázó Drazen Petrovic, Kresimir Cosic és Dino Radja, vagy a vízilabdázó Perica Bukic érmeiket Szerbiának szerezték.

Zágrábi számítások szerint a közös jugoszláv zászló alatt a horvát sportolók mintegy száz medált nyertek a nyári játékokon, többet - együtt a szerbekkel - különböző csapatsportokban. Horvátország önállóan az 1992-es, barcelonai olimpián vett részt először, amikor férfi kosárlabda-válogatottja ezüstöt érdemelt ki az Egyesült Államok úgynevezett álomcsapata, a Dream Team mögött.

A Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság 16 esztendővel ezelőtt szűnt meg, amikor Szlovénia, Horvátország, Bosznia-Hercegovina és Macedónia kinyilvánította függetlenségét. Montenegró 2006-ban vált le Szerbiáról, idén februárban pedig az albán többségű tartomány, Koszovó deklarálta önállóságát.
Forrás: MTI