Hangsúlyozta: fel kell hagyni a piaci koordináció mindenhatóságába vetett hittel, mert a hárommillió létminimum környékén élő embert nem lehet kilökni a versenyszférába. Mint mondta, a gazdasági növekedést és a szociális biztonságot együtt kell kezelni.

Szili Katalin arról is beszélt, hogy meg kell találni a modernizáció tartalmát, és az állam felelőssége, hogy ezt végig is vigyék. Mindehhez közmegegyezés kell; széthúzással, illetve a reformok erőszakolásával ezt nem lehet véghezvinni - tette hozzá. Kitért arra, hogy a Fenntartható Fejlődés Nemzeti Tanács olyan párbeszédet alakíthat ki, amelynek eredményeként kialakul az elfogadható, illetve harmonikus Magyarország jövőképe. Ehhez ajánlott partnerséget az Országgyűlés elnöke a politikusoknak, a szakszervezeteknek és a tudósoknak.

Kiss Péter kancelláriaminiszter arról beszélt a konferencián, hogy milyen szerepe van az államnak a foglalkoztatásban és a szociálpolitikában.

A politikus kiemelte: akkor lehet ezen a területen eredményt elérni, ha célzottan a társadalmi hátrányokkal élők kapnak különböző típusú támogatásokat.

Megjegyezte: Magyarországon a társadalmi többség foglalkoztatási átlaga több mint 60 százalék. Felhívta a figyelmet ugyanakkor arra, hogy hatékony program kell az aktív korú, de alacsony, vagy szinte semmilyen iskolázottsággal nem rendelkező kétmillió embernek.

Kiss Péter felszólalásában azt mondta, hogy az aktivitás és az inaktivitás kérdése alapvetően befolyásolja Magyarország eredményeit a következő néhány évtizedben. Véleménye szerint a társadalmi szolidaritásnak konkrét programokban kell megnyilvánulnia, amelyekben érvényre juthat az állam új szerepvállalása. Hozzátette: ez összefügg a gazdaság kifehérítésével, az igazságosabb közteherviselés megteremtésével, valamint az oktatás területén a felnőttkori hiánypótlással és a gyermekkori esélyhátrányok kiegyenlítésével.

Baja Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára felszólalásában azt hangsúlyozta, hogy személyessé kell tenni az állam és az egyén viszonyát. Mint mondta, új helyzetet teremthet, ha az állampolgár kiszolgálására kerül a hangsúly.

Az elektronikus ügyintézés rendszerét ismertetve úgy vélekedett, hogy minden állampolgár kaphatna egy elektronikus ügyfélboxot, és az ügyintézéshez ingyenes internetes felületet.

Az ügyféltár segítségével mindenki megtekinthetné folyó ügyei állását - mondta.

Álláspontja szerint, ha az állampolgárok tudják, hol akad el ügyük, és ki tudják kényszeríteni saját érdekeik érvényesítését, akkor ezt meg is teszik; erre adna lehetőséget nekik az elektronikus ügyintézés.

Baja Ferenc számításai szerint 20-25 milliárd forintból Magyarország egészét le lehetne fedni egy olyan infrastrukturális hálóval, amelynek segítségével mindenki elérhetné ügyfélboxát.