Lengyel Hét Budapesten - államfői megnyitó

A lengyel-magyar barátság történelmen átívelő, az 1848-as forradalom és szabadságharc idején kicsúcsosodó jelentőségét méltatta Lech Kaczynski lengyel, és Sólyom László magyar köztársasági elnök kedden Budapesten, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum kiállítá

A mi szabadságunkért és a tietekért című kiállítás a Lengyel Hét című, március 25-30. között rendezett programsorozat keretében nyílt meg.

Lech Kaczynski megtiszteltetésnek nevezte, hogy részt vehet annak a tárlatnak a megnyitóján, amely az 1848-49-es magyar szabadságharcban részt vett lengyel katonák előtt tiszteleg.

A lengyel államfő kiemelte, hogy a magyar szabadságharc, amely az Európa-szerte szabadságmozgalmakat indított népek tavaszán kitört, győzedelmes lett volna, ha nincs az orosz cári túlerő.

A forradalom előtti lengyel történelmet felidézve rámutatott: a lengyel hazafiakban - fiatalokban és idősekben, sorkatonákban és tábornokokban - volt annyi erő, hogy részt vegyenek a magyar szabadságharcban.

A magyar szabadságharc ugyan az orosz intervenció révén elbukott, de mégis megindított egy olyan folyamatot, amelynek eredménye az Osztrák-Magyar Monarchia kialakulása volt. Így 1848 egy olyan harc szimbóluma, amely mégis meghozta eredményét - mondta Lech Kaczynski, utalva arra is, hogy a szabadságharc mély nyomot hagyott a lengyel irodalomban.

Sólyom László köztársasági elnök megnyitó beszédében a forradalom és szabadságharc részleteit felvillantva a lengyel katonák részvételét méltatta. Az államfő nagy ünnepnek nevezte az 1848-as szabadságharc 160. évfordulóját és a lengyel-magyar barátság napját.

A köztársasági elnök felidézte, hogy a magyar szabadságharc hírére annak idején özönlöttek a lengyel katonák Magyarországra, és a magyar seregben először magyar-lengyel hadtestek, majd önálló lengyel légiók is harcoltak. Viszockij tábornok szavait idézve leszögezte, hogy a lengyel katonák vitézül harcoltak, olykor hátvédként tartották fel az ellenséget vesztes csata után.

A lengyel-magyar barátság 1848 után még intenzívebben működött, Magyarország többször menedéket nyújtott a lengyelek számára, az 1956-os forradalom és szabadságharc közvetlen előzményeként számon tartott tüntetés célja pedig Bem apó szobra volt, így a Bem-szobor minden 56-os megemlékezés kihagyhatatlan stációja - hangsúlyozta az államfő.

A beszédeket követően a két köztársasági elnök hadtörténeti műtárgyakat adott át egymásnak, majd átvágta A mi szabadságunkért és a tietekért című kiállítás megnyitását szimbolizáló szalagot.

Az államfőket Holló József, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum főigazgatója kalauzolta végig a térképeket, egyenruhákat, csatajeleneteket ábrázoló műveket, és más, a szabadságharchoz kapcsolódó műtárgyakat felvonultató, november 16-ig megtekinthető tárlaton.


Forrás: MTI