Emléktábla Vámos László tiszteletére

Vámos László színházi rendező egykori lakóházának falán helyezett el emléktáblát szerdán a Fővárosi Önkormányzat és a Magyar Színházi Társaság; a Kossuth- és Jászai Mari-díjas művész emlékét Stremeny Géza szobrászművész alkotása őrzi a XIII. kerületben, a

Az emléktábla leleplezése előtt a Színház- és Filmművészeti Egyetem nevében Huszti Péter, a Fővárosi Önkormányzat képviseletében Horváth Csaba főpolgármester-helyettes emlékezett a tizenkét évvel ezelőtt elhunyt rendezőre.

Mint Huszti Péter az MTI-nek elmondta, számára Vámos László több volt, mint "rendezőkirály": egyszerre tudott jeles ember és nagy művész lenni. Emellett fantasztikus tanár volt, aki nem csak a főiskolán volt képes tanítani, de a próbák közben is.

"Már közel harminc éve oktatok én is a színművészetin, és igyekszem továbbvinni Vámos László örökségét, hogy a következő generációk számára ne csak színháztörténeti érdekesség legyen. De azt hiszem, az ő életműve olyan gazdag, hogy ez a veszély még egy ideig nem fenyeget" - jegyezte meg Huszti Péter.

Az emléktáblánál koszorút helyezett el Vajda Márta a Magyar Színházi Társaság, Botár Endre és Pető István a Magyar Színház, Lőte Attila a Madách Színház, valamint Sági Judit a XIII. kerületi önkormányzat nevében. Az emléktábla-avatáson, melyen felcsendültek Vámos László 1968-as rendezésének, a Denevérnek a dallamai is, számos egykori munkatárs és tanítvány emlékezett virággal a magyar színházi élet kiemelkedő egyéniségére.

Vámos László 1928. január 30-án született Budapesten. Tanulmányait a Színház- és Filmművészeti Főiskola rendező szakán végezte. Kezdetben a Nemzeti Színház és az Ifjúsági Színház, majd a debreceni Csokonai Színház főrendezője, azután a Madách Színház és az Operettszínház rendezője volt.

1980-tól 1982-ig a Népszínház, 1982-től 1989-ig a Nemzeti Színház művészeti vezetőjeként, főrendezőjeként, 1994-től a Magyar Állami Operaház főrendezőjeként, 1995-től megbízott főigazgatójaként dolgozott. 1951-től nyugdíjba vonulásáig a Színház- és Filmművészeti Főiskola tanáraként tevékenykedett. 1981 és 1990 között a Magyar Színházművészek Szövetségének főtitkára volt.

Pályafutása alatt drámát, operát, operettet, musicalt egyaránt rendezett, több külföldi színházban is. Emlékezetes munkái közé tartozott Madách: Az ember tragédiája, Shakespeare: Hamlet, Bernstein: West Side Story, Bock: Hegedűs a háztetőn című darabjának színpadra állítása.

Vámos Lászlót 1955-ben és 1962-ben Jászai Mari-díjjal tüntették ki, 1967-ben érdemes művész címet, 1970-ben Kossuth-díjat, 1980-ban pedig kiváló művész címet kapott. A rendező 1996. február 3-án hunyt el Budapesten.

Forrás: MTI