Mitől dalolnak a madarak?
A skóciai Edinburgh-hoz közeli Roslin Intézet valamint a japán Nagoja Egyetem kutatócsoportjai felfedezték, hogyan hat az évszakok váltakozása a madarak agyának egy részére - tudósít a BBC. Kiderült, hogy az agyalapi mirigyhez közeli sejtek tavasszal egy
"Eddig is tudtuk, hogy az agy mely részére van hatással az évszakok váltakozása, de azt nem, hogy pontosan mi is történik ott" - magyarázza Peter Sharp, a Roslin Intézet kutatója. "Most sikerült azonosítani a tavasszal lejátszódó agyi folyamat fő jellemzőit".
A kutatók egy vadonatúj technológiát alkalmazva, egy "genomcsip" segítségével a japán fürj 28.000 génjét vizsgálták át. A madarakat ezt megelőzően a hosszabb-rövidebb nappaloknak megfelelően különböző ideig világították meg. Kiderült, hogy az agy felületén elhelyezkedő sejtek génjei bekapcsolódtak, mihelyst több fény érte a madarakat, és elkezdték kiválasztani a pajzsmirigyserkentő hormont (TSH).
A TSH-t eddig csak a növekedéssel és az anyagcserével hozták összefüggésbe. Most a kutatók felfedezték, hogy közvetetten eléri, hogy az agyalapi mirigy nemi hormonokat, gonadotropinokat bocsásson ki. Ezek pedig végezetül megnagyobbítják a madár heréit, ami azt eredményezi, hogy az belekezd párcsalogató énekébe.
Forrás: MTI