"Még most sem késő talán, ha hozzá tudnék járulni azokhoz a folyamatokhoz, amelyek az elektronikus kormányzás és az információs társadalom összefüggő ügyeiben véleményem szerint fontosak" - mondta a Magyar Tudományos Akadémia Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézetének tudományos tanácsadója a kitüntetés kapcsán az MTI-nek.
Vámos Tibor szerint a kérdés az, hogy a döntéshozók "milyen mértékig értik meg: az információs társadalom és az információs technológia nem két külön tárgyalandó és kezelendő ügy, hanem nagyon szoros kölcsönhatásban van egymással".
Magyarázata szerint az információs technológiák a társadalomirányítás, ezen belül az államigazgatás, a kormányzás technikáját és a tartalmát módosítják. Ha ezeket a kérdéseket nem jól tisztázzák, az eredmény főleg állampolgári bosszúság, s nem kellő hatékonyságú nagyberuházások lesznek.
Vámos Tibor hozzáfűzte: ez nem csupán magyarországi probléma. Az Economist című folyóirat egy hónappal ezelőtt speciális riportban foglalkozott azzal, hogy az információs technológia, amely alapvetően pozitívan befolyásolta a nagyvállalatokat, nem tudja kellően érvényesíteni előnyeit az igazgatásban.
"Ez mélyen emberi tényezőkre vezethető vissza" - magyarázta az okokat az akadémikus. Mint mondta, a politikai szféra egy sor olyan célfüggvényt, érdekrendszert is tartalmaz, amelyek egy része reális, de visszafogják a hatékonyságot. Létüket részben konzervativizmus, részben pedig a struktúrák változatlanságához való ragaszkodás magyarázza.
A 81 éves akadémikus szakterülete a számítástudomány. 1981-84 között a Nemzetközi Automatizálási Szövetség (IFAC) elnöke, jelenleg pedig tiszteleti tagja és örökös tanácsadója. Emellett az Osztrák Számítógéptudományi Társaság és az Osztrák Kibernetikai Társaság tiszteleti tagja, valamint a Tallini Műszaki Egyetem díszdoktora.
Vámos Tibor munkásságát egyebek közt Állami Díjjal (1983), IFAC-éremmel (1990), a Svájci Akadémiák Chorafas-díjjával (1994) és a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjével (1996) ismerték el.