Kossuth-díj: Utassy József költő

Utassy József költő, aki a magyar költészet nyelvi és formai megújításában elért eredményeiért és műveiért vehette át szombaton a Parlamentben a Kossuth-díjat, az MTI-nek elmondta: tudomása szerint már tizenharmadszor terjesztették fel az állami kitünteté

Utassy József megjegyezte: a Kádár-rendszer idején íródott, Júdásidő című válogatáskötete kapcsán várta volna a díjat, de - mint mondta - akkoriban "nem volt szimpatikus Kádár János úrnak".

Életműve kiteljesítéséhez a továbbiakban legelső, még nem közölt könyvét, a gimnazista és egyetemista korában írt verseinek antológiáját adná ki Mikor nekivágtam címmel - árulta el, hozzátéve, hogy rengeteg gyerekverséből is megjelentetne egy önálló kötetet.

Kitért arra is, hogy meglátása szerint a különböző időszakokban született versei "észrevehetetlen párbeszédet folytatnak egymással", így ennek kapcsán is összeválogatna 30-40 egymásra reflektáló alkotást.

A Janus Pannoniust, Balassi Bálintot, Weöres Sándort, Nemes Nagy Ágnest példaképei között említő alkotó költészetének lényegeként a pontosságot említette, amelynek legjobb példájaként József Attila Hazám című versének kezdő sorát idézte: "Az éjjel hazafelé mentem, éreztem, bársony nesz inog, a szellőzködő, lágy melegben tapsikolnak a jázminok".

"A lényeg, hogy lássam, halljam, érezzem, mind az öt érzékszervemmel tapasztaljam és meggyönyörítsem a világot - ezt kell nekem a betűkből megcsinálnom" - fogalmazta meg ars poétikáját a költő.

Az idén 67 éves művész hangsúlyozta, hogy soha nem volt izmusok követője: "én már kitaláltam az utassyzmust, és ezt követem, amíg élek".

Utassy József 1941. március 23-án született Ózdon, 1969-ben egyike volt a Kilencek nevű költőcsoport alapítóinak. Munkásságáért 1978-ban József Attila-díjjal, 1989-ben és 1996-ban Déry Tibor-jutalommal, 2001-ben Balassi emlékkarddal és babérkoszorúval ismerték el, 2001-ben az Év könyve díjat vehette át, 2002 óta pedig a Magyar Művészeti Akadémia tagja.

Főbb művei: Tüzem, lobogóm! (1969), Csillagok árvája (1977), Mézgarázdák (1980), Pokolból jövet (1981), Áve, Éva! (1981), Júdás idő (1984), Ragadozó Föld (1987), Irdatlan ég alatt (1988), Hungária Kávéház? Kávéház Hungária! (1988), Hóemberség (1989), Keserves (1991), Rezeda-álom (1991), Hol ifjúságom tűnt el (1992), Fény a bilincsen (1994), Szamárcsillag (1994), Kálvária-ének (1995), Földi szivárvány (1996), Havak hatalma (1996), Szép napkeltő holnap (1999), Hóvirágbűvölő (2000), Isten faggatása (2000), Furcsa világ (társszerző, 2000), Tüzek tüze (2001), Válogatott versek (2006), Farkasordító (2006).



Forrás: MTI