A hercegség bejelentette, hogy az eredeti terveket megváltoztatva nem vesz részt a müncheni Régi Képtárban májustól szeptemberig tartó kiállításon, amelyen a bécsi festők munkásságát mutatják be.
"A hercegség mindaddig nem lesz hajlandó gyűjteményeiből Németországnak kölcsönözni műveket, amíg a jogállam elveinek betartása Németország részéről problémát jelent" - olvasható a témáról a héten kiadott szigorú vaduzi közleményben.
Mi több, bejelentették: a hercegség múzeumaiból más németországi kiállításokra már korábban kölcsönzött műveket is visszavonják. A művészeti megtorlást csak az enyhíti, hogy, mint a vaduzi hatóság fogalmaz, "a két ország közötti kapcsolatok változása esetén" a hercegség múzeumai is "készek felújítani a német múzeumokkal a jó és szoros kapcsolatokat."
A miniállam és Németország közötti feszültség azért alakult ki, mert a hercegség legnagyobb bankjának, az LGT-nek egyik volt külső munkatársa jó pénzért (mintegy 4 millió euróért - több mint 1 milliárd forintért) általa megszerzett adatokat szolgáltatott ki a német titkosszolgálatnak (BND) a pénzintézetről, pontosabban német adóalanyok ott elhelyezett pénzeiről.
Liechtenstein a héten nemzetközi elfogatóparancsot adott ki az informátor ellen. Németországban vizsgálat indult mintegy ezer adóalany ellen, akiket azzal gyanúsítanak, hogy liechtensteini bankbetéteik révén kibújtak bizonyos németországi adókötelezettségeik alól. Az így kipattant adóbotrányok eddigi legismertebb "áldozata" a német posta időközben lemondott vezetője, Klaus Zumwinkel.