Az április elejéig megtekinthető tárlaton Kossuth pályájának különböző állomásai láthatók, ahogyan az a korabeli könyvekben, fotókon és az újságok hasábjain megjelent.
A legrégebbi dokumentumokat a kiállítást készítő Szűcs Béla Albert családja 1894 óta őrizte, mivel dédnagyapja Komárom megyei küldöttként vett részt Kossuth temetésén és egy könyvet állított össze az akkori sajtóhírekből.
Kossuth Lajos a nemzeti függetlenségért, a feudális kiváltságok felszámolásáért, s a polgári szabadságjogok biztosításáért vívott XIX. századi küzdelem legnagyobb alakja volt. Nevéhez fűződött az Iparegylet megalakítása, valamint a gazdasági önállóság előmozdítására az első magyar Iparműkiállítás megszervezése. Kezdeményezője volt a Magyar Kereskedelmi Társaság, a Gyáralapító Társaság és a Védegylet megalakításának.
1848. március 17-től ő volt a gróf Batthyány Lajos vezette első magyar felelős kormány pénzügyminisztere, majd 1848 októberétől a Honvédelmi Bizottmány elnöke. A kormány lemondása után, 1848 novemberétől a végrehajtó hatalom a Bizottmányra szállt, amely őt választotta elnökévé. Így a szabadságharc alatt döntő befolyást gyakorolt az események menetére.
A Habsburg-ház 1849. április 14-i trónfosztása után ő lett Magyarország kormányzója, ideiglenes államfője. 1849. augusztus 11-én Aradon lemondott és Görgeyre ruházta a hatalmat, majd az augusztus 13-i világosi fegyverletétel után emigrációba kényszerült, de élete végéig harcolt a magyar ügyért.
A Kossuth-tárlatot összeállító Szűcs Béla Albert 1962-től foglalkozott újságírással, 1989-ben megalapította az Ácsi Fórum című konzervatív polgári havi lapot. Eddig 14 könyve jelent meg, legtöbbjük Ács múltjával foglalkozik. A köztársasági elnök 2007. március 15-én a Magyar Köztársaság érdemrendjével tüntette ki.