Kakuk György a műsor teljes ideje alatt jelen volt, és megpróbált válaszolni a hallgatók kérdéseire. Kielemezte Albánia és Koszovó helyzetét, a szerbek életmódját, életvitelét. Jó tanács: Ne vándoroljunk Észak-Albániában, mert könnyen kirabolhatják az embert!

Albánia a Balkán-félsziget délnyugati partvidékén, az Otrantói-szorosnál elhelyezkedő ország. Az ország területének 70 százaléka hegyvidék.Albánia mai lakóinak feltételezett ősei, az illírek a bronzkor végén telepedtek le a Balkán-félsziget nyugati vidékein. Albániát Kasztrióta György negyedszázados ellenállásának köszönhetően csak 1501-ben hódította meg végleg az Oszmán Birodalom. Uralmuk alatt a lakosság nagy része iszlamizálódott, és a feudális viszonyok konzerválásával Európa sereghajtója lett.

A 19. század végén feltámadt albán nemzeti mozgalmakat a Porta sorra leverte, de az első Balkán-háború után, 1912. november 28-án Albánia függetlenné vált. A nagyhatalmak által albán uralkodóvá kinevezett I. Vilmos féléves uralkodás után anarchiában hagyta magára országát. Az első világháború során az ország idegen megszállás alá került, csak az 1920-as lushnjai kongresszus mondta ki ismét Albánia függetlenségét. 1943-ban német megszállás alá került az ország, de az Enver Hoxha vezette kommunista partizánok 1944 végére felszabadították az országot. Kezdetét vette Albánia egyik legsötétebb korszaka, a diktatórikus Hoxha sztálinista, izolacionista politikája alatt. Albánia mind a nyugati, mind a keleti blokktól elszigetelődött, az ország gazdasága és infrastruktúrája évtizedekkel maradt el az európai országokéitól. 1985-ös halálát követően utódai lassan nyitottak a külvilág felé, és 1991-ben kikiáltották a köztársaságot, megtartották az első szabad választásokat. A demokratikus fordulattal, ha kisebb-nagyobb fennakadásokkal is, de az ország elindult a NATO és az Európai Unió felé vezető úton.

Kakuk elmondta: Albánia fejlődik, de óriási hátrányt kell leküzdenie. Szeretnének csatlakozni az EU-hoz, de még mindig nagy lemaradásban vannak. Vannak ásványkincseik, lehetőségeik, de Koszovó rettenetes állapotban van, Magyarországhoz képest is. Voltak előrelépések az elmúlt nyolc évben, de ez még nem elég. Az oktatás színvonala katasztrofális és átlag alatti életkorok vannak.

A lakosság 95 százaléka albán nemzetiségű. A görög kisebbség 3 százaléknyi, ennél jóval kevesebb a szerb, a montenegrói és az aromun. Sok albán él kisebbségben Macedóniában és Görögországban. A 20. század második felében, a kommunizmus alatt a gazdag ásványi nyersanyagot kitermelő bányászatot és a nyersanyagok feldolgozására épülő ipart erőltetetten fejlesztették. A rendszerváltást követően azonban a torz szerkezetű ipar összeomlott. Napjainkban jelentős, de a korábbi termelési mutatók kis hányadát éri csak el a kőolaj- és földgázkitermelés, a kőszén-, bitumen-, kősó-, rézérc- és vasércbányászat.

Újból kihallgatták Zuschlag Jánost a kecskeméti ügyészségen. A különösen nagy kárt okozó csalással gyanúsított MSZP-s politikust szerdán hallgatták újból ki az ügyészek: Zuschlag ezen a kihallgatásán már nem csak politikai, hanem büntetőjogi felelősségét is elismerte a 75 milliós csalási ügyben. Elmondta, hogy a különböző alapítványokon keresztül megszerzett. A Zuschlag-ügy kapcsán már 15 embert gyanúsítanak: legújabban egy kiskunhalasi férfival szemben, bűnpártolás miatt indult eljárás az üggyel kapcsolatban. A csalássorozattal kapcsolatos nyomozás határideje két hét múlva jár le, s a korábbi elképzelésekkel ellentétben, már elképzelhető, hogy a nyomozás meghosszabbítását kezdeményezik az ügyben.

Népszavazás kapcsán is egyre jobban izzik a levegő. Fiala a vasárnap jelentőségét nem akarja se csökkenteni, se növelni. Ma reggel már megfontolta szavait, és nem az ORTT miatt. Hamarosan úgyis kiderül, hogy mi értelme volt az egésznek. Egyáltalán volt-e értelme?

Akik későn keltek, vagy bármi másért elmulasztották volna a reggeli műsort, azok ma éjjel fél 12-től 1 óráig meghallgathatják a műsor szerkesztett változatát a Pont FM 88.1-en.