A tárcavezető közölte: a kórházak és szakellátók mintegy negyede nem tett eleget januártól a kötelező érvényű ellenőrzésnek, ezért a fekvőbeteg-intézményektől 0,5 százalékos, a járóbeteg-intézményektől pedig 2 százalékos pénzt vont el az OEP, ami előbbieknél 140, utóbbiaknál 170 millió forintot jelent. Tavaly áprilistól kötelezően minden egészségügyi ellátóhely és szolgáltató köteles ellenőrizni azt, hogy a hozzájuk forduló betegek rendelkeznek-e ellátási jogosultsággal, azaz: járulékfizetők vagy jogosultak az ellátásra.
Egyúttal a miniszter felkérte az OEP vezetőségét, hogy egyeztessen a szolgáltatókkal arról, mi áll az elmaradt ellenőrzések hátterében. Ha kiderül, hogy a szolgáltatók nem hibáztak, az OEP korrigálja a levonásokat.
Horváth Ágnes közölte: tavaly április óta 600 ezer ember egészségügyi ellátásra jogosító jogviszonya rendeződött, azonban januártól szigorodott az ellenőrzés annyiban, hogy ha a betegnél tisztázatlan jogviszonyt jelez a rendszer és azt 30 napig nem rendezi, akkor az OEP tájékoztatja az adóhatóságot a jogviszony feltételezett rendezetlenségéről. Amennyiben bebizonyosodik, hogy a jogosulatlanság elmaradt járulékbefizetésből adódik, az adóhatóság behajthatja az elmaradt járulékot.
Az, hogy valakinek van az érvényes taj-száma (társadalombiztosítási azonosító jele) nem azonos a jogosultsággal, nem jelenti egyúttal azt, hogy ő maga, vagy a munkáltatója fizet utána egészségügyi ellátásra jogosító járulékot. Továbbá a jogosultság nem feltétlenül jelent járulékfizetést, hiszen például a nyugdíjasok, a gyesen, gyeden lévők, a kiskorúak, a tanulók vagy a fogvatartottak nem fizetnek járulékot, de jogosultak az ellátásra.