A tárca illetékesét annak kapcsán kereste meg az MTI, hogy a Magyar Nemzet pénteken arról írt: akár 100-120 ezer forintot is kérhetnek a diákoktól az egyetemek azért, mert a hallgató több vizsgát teljesített, mint amennyi elő van írva; ha a fiatalok nem fizetik ki a szorgalmukért kirótt sarcot, nem kapják meg a diplomájukat. Több hallgató megkeresése alapján a napilap arról ír, hogy a záróvizsgák előtt hatalmas összeg megfizetésére kötelezi őket az egyetem. A diákokat arra hivatkozva sarcolják meg, mert túl sok tantárgyból tettek sikeres vizsgát.

A főosztályvezető-helyettes elmondta, ha erre tíz százalékos túllépési lehetőségre nem figyelnek a hallgatók, s ennél magasabb kreditszámban vesznek fel tárgyakat, számítaniuk kell arra, hogy a felsőoktatási törvény értelmében kérnek tőlük plusz hozzájárulást a felsőoktatási intézmények. Ez előfordulhat, hogy záróvizsga előtt derül ki a hallgató számára. Rádli Katalin ugyanakkor a képzési és tanulmányi idő szétválasztására hívta fel a figyelmet.

A képzési idő például a tanítóknál négy év, s 240 kredit, míg az agrármérnököknél, főiskolai képzésben 3 és fél év, azaz 180 plusz 30 kredit. Ha egy hallgató felvételt nyert egy képzésre, akkor az előírt időn két félévvel "csúszhat tovább".

A jogszabály azt is rögzíti még, hogy kétszer kell biztosítani az ingyenes vizsgázás lehetőségét, azaz kétszer bukhat meg a diák, s ezt követően kell neki eljárási díjat fizetnie - mondta el a tárca illetékese.