A nápolyi pizza levédését kérték

Olaszország azzal a kéréssel fordult az Európai Unióhoz, hogy nyilvánítsa a nápolyi pizzát "garantáltan hagyományos specialitásnak".

Az uniónak hat hónapon belül meg kell tennie észrevételeit és ha minden rendben van, az év végére annak, aki ezt a márkát akarja használni, szigorúan be kell tartania készítésének minden szabályát - írta a Corriere della Sera című olasz napilap.

A szabályok meglehetősen kemények. Tartalmazzák többek között, hogy milyen arányban szabad alkalmazni a nyersanyagokat (2 kg liszt, 1 liter víz, 50-55 gramm só, 3 gramm sörélesztő), hogy a tésztát alacsony forgási sebességű keverővel legalább 20 percig kell összedolgozni. Az első kelesztés 2 óra, majd az egyenként 180-250 grammos daraboknak további 4-6 órát kell pihenniük.
A szabály azt is előírja, hogy a pizza átmérője nem lehet több 35 cm-nél, hogy vastagsága a közepén maximum 0,3 cm-es, a szélein 1-2 centis lehet és ennek peremet kell alkotnia. Erre került a 80 grammnyi lehámozott, zúzott paradicsom és olívaolaj. Sütni csak fával fűtött kemencében lehet, 60-90 másodpercig 485 fokon.

Csak helyben fogyasztható, ha más árusítja, vagy máshol eszik, márkanévként már nem használható. Így a szurkolók, akik megszokták, hogy a meccset közösen, pizzapartival egybekötve nézik, csak "közönséges pizzát" fogyaszthatnak" - élcelődik a lap.

A pizza története több mint ezer éves. A kifejezés először 997-ben jelent meg a Codex Cajetanusban. Ezzel fizették egy malom bérleti díját. Nagyon finom lisztből, paradicsom nélkül készült. Miután Kolumbusz felfedezte e zöldséget és behozta Európába, és az megjelent Nápolyban is, a 17. századtól kezdve ízesítette a pizzát. Kedvelői között volt Bourbon Ferdinánd király is.

Továbbfejlesztett változata, a marinara, 1734-ben született. Erre a paradicsomon kívül bivalymozzarella, friss bazsalikom, majoranna és fokhagyma is került.

Forrás: MTI