A Galócza női címszereplővel

A Galócza című komédiát mutatja be március 5-én a Budapesti Kamaraszínház az Ericsson Stúdióban - tájékoztatta Smolek Éva, a teátrum munkatársa kedden az MTI-t. Az előadás érdekessége, hogy a címszereplőt, vagyis a rablóvezért Varga Klára alakítja.

Ivan Kusan horvát szerző darabját Spiró György fordította, ő írta a dalszövegeket is. A művet a csendőrkapitány szerepében színpadra lépő Varga Zoltán rendezi, a zeneszerző Másik János, a táncokat Keveházi Gábor tervezte.

Az "Énekes komédia lövöldözéssel és gyilkossággal!" alcímet viselő darabban Varga Klára mellett színpadra lép Törköly Levente, Fábián Anita, Németh Kristóf, Stefanovics Angéla, Zámbori Soma, Dózsa Zoltán, Dolmány Attila.

"Ezen szörnyű, de hiteles tragédia arról szól, hogyan tették el láb alól, a legkülönösebb körülmények között a szlavóniai Fericsanacban Juraj Ardonjak urat. Jelzett úr hűtlen és buja feleségének jóvoltából, aki tudniillik egy Borisz Mozsbolt nevezetű földmérő iránt érzett vonzalma következtében közvetett módon felbérelt egy rablóvezér gazembert, akinek a neve Jovo Sztaniszavljevics Galócza" - írta a darabról a színház.

Ivan Kusan horvát író 1933-ban Szarajevóban, a mai Bosznia-Hercegovina fővárosában született. Tanulmányait már Zágrábban, a horvát fővárosban végezte, a képzőművészeti akadémia festő szakán. Aztán mégis író lett: novellák és regények mellett számos színpadi mű szerzőjeként vált ismertté előbb hazájában, később a határokon túl is.

Talán legismertebb darabja a Galócza, amelyet a zágrábi Vándorszínház felkérésére írt 1976-ban. A művet Magyarországon tíz évvel később, 1986-ban mutatták be a budapesti Katona József Színházban, azóta számos más teátrum is műsorra tűzte.

A darab 1923-ban, a mai Horvátország területén, az Osztrák-Magyar Monarchiából "akkor frissiben kiszabadult" Szlavóniában játszódik. A horvát író egy angol, Erzsébet-kori ismeretlen szerző munkájából merített, amelyben egy gazdag parasztgazdára ráun kikapós felesége, és a fél környéket ráveszi a feleslegessé vált férj kiiktatására. Ivan Kusan korábbi színházi összegzések szerint még a neveket is átvette, mindössze némileg "horvátosította" őket.

Az eredeti népszínmű nem olyan derűs és optimista hangvételű, mint a magyar, amelyben a konfliktusok végül megoldódnak, a jó elnyeri a jutalmát, a rossz pedig megkapja méltó büntetését.

Forrás: MTI