A különös, merész, művelt, modern, extravagáns nő mássága egyeseknek riasztó volt, de voltak olyanok, akik életük végéig, mint istennőre tekintettek a költő feleségére - tette hozzá az irodalomtörténész.
Ratzky Rita a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) főtanácsosa, a tárlat rendezője az MTI-nek elmondta: a kiállításon végigkövetheti a látogató Petőfi Sándor és Szendrey Júlia kapcsolatát. Személyes dokumentumok, tárgyak, festmények, korhű bútorok segítségével kaphatnak képet az érdeklődők két rendkívüli ember szerelméről nagykárolyi megismerkedésüktől kezdve a házaspár mindennapjaiig.
Nagyon fontosnak tartották, hogy fiuk, Zoltán történetét is megismerje a nagyközönség - hangsúlyozta Ratzky Rita.
A tárlaton számos tárgy idézi a kort, amelyben Júlia élt: látható XIX. század közepéről származó ruha, olajfestmények, imakönyv, énekeskönyv, feszület és egy lehajtható ajtajú írószekrény is.
A PIM főtanácsosa szerint igazi kuriózumnak számít az a kotta, melyet egykori tulajdonosa írása szerint Szendrey Júliától kapott, és amelyet még nem láthatott a közönség, hiszen a tárlat rendezője a kiállításra készülve talált rá saját gyűjteményükben. Azt a Dalkönyvet sem állították még ki korábban, melyben Lavotta János, Csermák Antal és mások kottái, verbunkos dalai, nótái vannak, s amelyet a benne található írás tanúsága szerint Júlia lányának, Ilonának adott ajándékba.
A tárlat legtragikusabb része Júlia kálváriáját és a költő halálát idézi fel, majd képet ad Szendrey Júlia későbbi, kevésbé ismert életpályájáról, amikor újból megházasodott, s maga is írni kezdett - tette hozzá Ratzky Rita.
A kiállítás főként a Petőfi Irodalmi Múzeum tárgyi és dokumentumanyagára épül, a Móra Ferenc Múzeum bútorgyűjteményével kiegészítve.
A "Petőfi Sándorné Szendrey Júlia, költőnő és gazdasszony" címet viselő kiállítás május 16-ig tekinthető meg.