A Kisgazda Polgári Egyesület irodahelyiségében tartott rendezvényen az ellenzéki képviselő közölte: az állam nem akar több pénzt adni az egészségügynek, sőt a konvergenciaprogram keretében 2006-2009 között 250 milliárd forintot von ki az ágazatból.

A Fidesz egészségügyi szakpolitikusa arra is kitért, hogy miután a kormány fizetőssé tette az egészségügyet, most azzal fenyegetőzik, hogy ha a referendumon a többség a vizitdíj és a kórházi napidíj eltörlése mellett dönt, akkor nem pótolják vissza a kieső forrásokat. A képviselő szerint a döntéshozók elfelejtik, hogy alkotmányos felelősségük az egészségügyi ellátórendszer működtetése.
Mikola István úgy véli, a "magánbiztosítós és magánpénztári rendszer" hat helyről tudja előteremteni a többletforrásokat, de ezek közül kettő a járulékemelés, illetve a vizit- és kórházi napidíj megnövelése a vonzó számukra. Mint mondta, a vizitdíj felemelésével a magánbiztosítók nemcsak bevételeiket növelik meg, de egyúttal az igénybevételt is visszaszorítják, így kiadásaikat is csökkentik.
A politikus leszögezte: március 9-én igennel kell szavazni a képszavazási kérdésekre, mert annak megrázó ereje lesz és a kormányzatnak meg kell változtatnia az egészségügyben folytatott "romboló stratégiáját".

A sajtótájékoztatón résztvevő Széles Gábor üzletember ehhez hozzátette: ha az a koncepció folytatódik tovább, hogy csökkentik az egészségügyben dolgozók fizetését és helyette "mutyizásképpen" felajánlják, hogy törvényileg garantáltan több pénzt is beszedhetnek, az ingoványos területre vezet.
Turi-Kovács Béla, a Kisgazda Polgári Egyesület és a Kisgazda Polgári Szövetségpárt országos elnöke közölte: arra kéri a kisgazdákat, hogy elsősorban a kistelepüléseken, vegyenek részt a népszavazási mozgósításban.

Kökény Mihály, az MSZP országgyűlési képviselője az MTI-nek azt mondta, nem felel meg a valóságnak, hogy emelkedik a vizitdíj, illetve az egészségbiztosítási járulékok.
Az MSZP-frakció nélkül az ezzel kapcsolatos törvényeket nem lehet megváltoztatni, és a szocialista frakciónak, valamint a kormánynak ilyen szándéka nincsen - fűzte hozzá.

Kökény Mihály emlékeztetett arra, hogy az Alkotmánybíróság azért hagyta jóvá a kérdéseket, mert azok nem érintik a költségvetést. A tandíjat is számítva nincs 50 milliárd forintnyi költségvetési forrás arra, hogy ezeket a díjakat, eltörlésük esetén kompenzálják - jegyezte meg.

Az MSZP egészségügyi szakpolitikusa azt mondta, nagyon kíváncsi lesz arra, hogy ha a népszavazás érvényes és eredményes lesz, a Fidesz hogyan magyarázza meg a bevételük negyedétől megfosztott háziorvosoknak és a fejlesztési lehetőségektől eleső egyetemeknek, hogy jót tettek velük.