Öt évet kapott a túszejtő

Jogerősen öt év börtönbüntetésre ítélte csütörtökön a Fővárosi Bíróság azt a 20 éves férfit, aki még 2006 februárjában túszul ejtett tíz embert a zuglói családsegítő központban.

A férfi 2006. február 2-án a fővárosi XIV. kerületi, Füredi parki családsegítő szolgálat épületébe gáz-riasztó fegyverrel és gázsprével felszerelkezve azért ment be, hogy kilátástalan szociális helyzetére a túszejtéssel felhívja a figyelmet. A férfi - mint elhangzott - gyáva volt az öngyilkossághoz és arra számított, a kommandósok majd lelövik. A férfi hat osztályt végzett, alkalmi munkákból tartotta fenn magát, és cselekménye előtt hónapokig az utcán élt.

Az ügyfeleket és alkalmazottakat az épület előterébe terelte, értesítette a rendőrséget és a kiérkező rendőröktől hasábrádiót és kólát követelt. Önszántából öt túszt elengedett, a túsztárgyalóval folytatott beszélgetést követően pedig a többi túszt is elengedte. Ekkor a túsztárgyaló elvette tőle a fegyvert és elfogták a férfit. Az ügyészség terrorcselekmény miatt emelt vádat ellene.

A férfi beismerő vallomást tett és az utolsó szó jogán azt mondta, hibázott, őszintén megbánta tettét és "nagyon sokat vesztett" azzal, amit elkövetett.

A csütörtöki tárgyaláson a Vaskuti András vezette tanács öt év börtönbüntetésre ítélte a férfit, és öt évre eltiltotta a közügyektől. Az előzetes letartóztatásban töltött időt beszámítják a büntetésbe. Az ítéletet az ügyész, a vádlott és védője is tudomásul vette, így az jogerőre emelkedett.

Az ítélet szóbeli indoklásában Vaskuti András elmondta: a bíróság a vádtól eltérően állapította meg a bűncselekmény tényállásának utolsó mozzanatát. A túsztárgyaló szerint ugyanis a férfi hajlott az együttműködésre, és a túsztárgyaló vette ki a fegyvert a kezéből. A riasztópisztoly nem lőfegyver, de bizonyos körülmények között emberélet kioltására alkalmas lehetett - emlékeztetett a bíró.

Hozzátette: a bíróság megítélése szerint ez önkéntes abbahagyásnak tekinthető, még akkor is, ha a hatóság tagjával folytatott tárgyalás eredményeként következett be, és ebben az eseten alkalmazni lehet a korlátlan enyhítést lehetővé tevő szabályt.

A bíróság nem élt a korlátlan enyhítés lehetőségével a maga teljességében, de alkalmazta az enyhítést, hiszen a terrorcselekmény miatt kiszabható büntetés alsó hatása 10 év, a vádlottra pedig öt évet szabtak ki. A bíróság szerint ez nemcsak a vádlottat tartja vissza a bűnismétléstől, de más potenciális elkövetőket is.

Enyhítette abból a szempontból is a büntetést, hogy fegyház helyett börtönben kell letöltenie a vádlottnak a büntetést.

A bíróság szerint enyhítő körülmény a férfi fiatal felnőtt volta, a szakértő által megállapított antiszociális személyiségzavara, a beismerése és megbánása.

A vádlott az ítélethirdetés után újságíróknak elmondta: nem volt előre eltervezve, mit fog csinálni, csak belevágott, és mire feleszmélt, már bilincsben volt. Arra a kérdésre, hogy mire számított, amikor belekezdett az akcióba, azt mondta: "arra, hogy lelőnek (...) de ez nem így történt, (...) a börtön bele sem volt kalkulálva a lehetőségek közé". Megjegyezte: "a lelkiismereténél nincs nagyobb büntetés".

Forrás: MTI