Horváth Ágnes a távirati iroda kérdésére kifejtette: örül annak, hogy civil kezdeményezésként immár több háziorvos is az "arcát adta", és aláírást gyűjt annak érdekében, hogy megmaradjon az a vizitdíj, amely a háziorvosok bevételének a negyedét adja.
A szaktárca vezetője emlékezetett arra, hogy a vizit- és ápolási díj egésze a háziorvosoknál, illetve az egészségügyi intézményeknél marad. Mint mondta, ebből a háziorvos vásárolhat például korszerű, gyógyítást segítő berendezéseket, de fordíthatja rendelője korszerűsítésére is az átlagosan havi 180 ezer forintos bevételt.
A miniszter cáfolta azokat az állításokat, amelyek szerint a háziorvosok vizitdíjból származó bevétele lényegében a korábban nekik kifizetett és azóta eltörölt amortizációs támogatást helyettesítené. Mint mondta, az amortizációs támogatás átlagosan csak 25 ezer forint bevételt jelentett havonta, ezzel szemben a vizitdíj ennek az ötszöröse, egyes esetekben a hétszerese.
A kórházi ápolási díjjal kapcsolatban kiemelte, hogy ebből a forrásból vált lehetővé egyebek mellett az étkeztetés javítása, sőt a most elfogadott és már kihirdetett egészségbiztosításról szóló törvény értelmében az egészségügyi intézményeknek az ebből származó bevételeik legkevesebb harminc százalékát a minőségi munka premizálására kell fordítaniuk.
Horváth Ágnes az egészségügyi reform kormányzati felügyeletével kapcsolatos kérdésre válaszolva elmondta: a kormánybiztos személyéről már megkezdődtek az egyeztetések. Mint fogalmazott, olyan személyt kell találni, aki "européer", vagyis egyszerre szerzett jártasságot az egészségügyi, valamint a finanszírozási kérdésekben.