Tarlós: Demszky egy mesebeli királyfi
Tarlós Istvánt a vele készült exkluzív interjú 2. részében Budapesttel kapcsolatban kérdeztem, míg ő mesebeli királyfiról, gennyes mandulagyulladásról, és vizelő kutyákról beszélt, addig a „hogyan lehetne változtatni” kérdésre rendre azt a vál
Miért nem irányítja rá az ellenzék az efféle ellentmondásokra a közvélemény figyelmét? Nagyon úgy tűnik, hogy az embereknek erről fogalmuk sincs.Hát persze, hogy nincs, erről beszélek. Az alapvető problémákat mindig besöprik a szőnyeg alá, a média se hajlandó ezzel foglalkozni. Hülye lennék a médiát vádolni, de kétségtelen, hogy ezek az információk nem, vagy nem eléggé jutnak el a közvéleményhez, hanem elkezdenek ehhez képest teljesen lényegtelen problémákat, és azokra adott álmagyarázatokat ismételgetni a végtelenségig. Ennek az eredménye, hogy a közvélemény ezekkel foglalkozik. Ez épp olyan, mint amikor önnek van egy gennyes mandulagyulladása, és állandóan arról beszélnek, hogy hőemelkedése van. A probléma nem fog megoldódni, ha nem hajlandók kimondani, hogy gennyes mandulagyulladása van, és nem azt kezelik, hanem állandóan adnak egy lázcsillapítót. Ebben az országban ez folyik.
Ön hogyan változtatna ezen, hogyan változtatna a főváros politikáján? Az MSZP-t én csak annyiban hibáztatom, hogy könnyű Katót táncba vinni. Nem vádolok senkit szándékossággal, de az SZDSZ-nek ezek a neoliberális nézetei és ideológiái, amit rákényszerítenek a szocialistákra, és ők valami miatt vevők erre, ezek teljesen irracionálisak. Ebben a városban olyan rendetlenség van, hogy az valami őrület, mentális értelemben és a szó szoros értelmében is, én ezt évek óta mondom. Demszky Gábor pedig erre azt válaszolja, hogy Tarlós rendpártisága megfojtja a személyiségi jogokat. Itt van példának okáért a hajléktalanprobléma, vagy az ebtartási devianca. Amikor például ez utóbbiról beszélek, elkezdik ezt az aljasságot, hogy Tarlós nem szereti az állatokat. Mindig voltak, most is vannak állataim, nem erről van szó. Disznóság a dolgot így megfogalmazni, mert teljesen hamis. Az állattartóknak is van egy olyan szűk rétege (nem lehet több 5 százaléknál), amely egy teljesen elhibázott, a társadalmi beilleszkedésre alkalmatlan gondolkodás, vagy téves képzetek miatt felborítja az életet azzal, hogy nagytestű, nagy mozgásigényű kutyákat 8. emeleti panellakásban tartanak. Egyrészt állatkínzás, másrészt összevizelik a liftet és homokozót.
Ha már a hajléktalanokat említette, ön hogyan orvosolná az ő problémájukat? Ugye épp a közelmúltban zajlott egy nagy hajléktalanszámlálás, mely azt az eredményt hozta, hogy kevesebben alszanak látványos helyeken, mint 2005-ben.Fogalmam sincs, hogyan lehet megszámolni a hajléktalanokat. De ha néha járom a várost, olykor éjszaka is, mondhatni álruhában, és körülnézek, akkor nem látom, hogy kevesebb lenne a hajléktalan, viszont nem akarok vitát nyitni erről, mert ennél sokkal fontosabb…
Az, hogy mit lehet tenni, az hogy ön mit tenne.Nem elég, hogy van hajléktalanszálló, és ott gondoskodnak az élelmezésükről, orvosi ellátásukról, de gondoskodni kell a biztonságukról is, hogy ne lophassák meg, illetve ne verhessék meg őket. Senki nem gondoskodik a biztonságukról - megint a rend. Ellenben, ha ezek a helyek biztonságosak lennének, és emellett sok közmunkát szerveznének számukra, akkor meg lenne az erkölcsi alap arra, hogy akár hatósági eszközökkel is a város frekventált helyeiről - mint az aluljárók, vagy a pályaudvarok -kiszorítsák őket.
De ha nem frekventált helyen lesznek, akkor meg is oldódik a probléma, vagy csak kitolják azt a belvároson kívülre?Kegyetlenkedni nem kell, de a pályaudvaroknak és az aluljáróknak nem az a funkciójuk, hogy szállást adjanak a hajléktalanoknak. Az adófizetőknek joguk van ezeket a létesítményeket rendeltetésszerűen használni.