Az MSZP-t is képviselő Tabajdi Csaba, a Nemzeti Kisebbségi Intergroup elnöke, a Koszovó téma európai parlamenti társ-jelentéstevője értékelésében elmondta, hogy rövid távon a legnagyobb veszélyt egy esetleges szerb blokád jelenti- azaz az energia- és vízellátás korlátozása, kereskedelmi korlátok állítása Koszovóval szemben. Ez súlyosan érintheti az újonnan függetlenné váló tartományt. Tabajdi ugyanakkor reméli, hogy Szerbia visszafogottan reagál majd volt déli tartománya függetlenségének kikiáltására. "Nem várhatjuk el józanul a szerb kormánytól, hogy semmilyen diplomáciai lépést se tegyen a koszovói függetlenséget követően, de bízunk abban, hogy ezek nem veszélyeztetik majd Szerbia uniós integrációját".
Koszovó függetlenné válása egy hosszú, nehéz folyamat kezdete, amiben kulcsfontosságú szerepet kell, hogy játszanak a környék EU tagállamai- Bulgária, Románia, Görögország, Szlovénia és Magyarország.
Tabajdi hozzátette: "Nagy a bizonytalanság abban a kérdésben is, hogy az Észak-Koszovóban egy tömben élő szerbek hogyan reagálnak a koszovói albánok függetlenségi nyilatkozatára. Létrejöhet egy olyan helyzet, hogy a szerb kisebbség kijelenti: Észak-Koszovó márpedig Szerbia része marad." Erre a helyzetre is fel kell készülniük az uniós és az egyesült államokbeli döntéshozóknak.
Tabajdi Csaba a konferencián további két fontos dologra hívta fel a figyelmet: "Az EU-nak oda kell figyelnie, hogy ne kövesse el újra a bosznia-hercegovinai rendezés hibáit, ne vegye át teljesen a felelősséget a döntésekért, hanem felügyelő, koordináló és támogató szerepet játsszon. Kulcsfontosságú, hogy folyamatos, átfogó és alapos elemzés és megfigyelés alatt tartsuk a térséget. Kitüntetett figyelmet kell fordítanunk az interetnikai viszonyokra és a kisebbségi jogokra, különös tekintettel a koszovói szerbek, a romák és a vajdasági magyarok helyzetére."
A konferencián felvetődött az a kérdés is, hogy hogyan alakul majd az Unió bővítési stratégiája a Nyugat-Balkánt illetően. Tabajdi elmondta, a 2004-es 10-es bővítésnél is kezdetben az egyéni teljesítmény számított, később azonban a geopolitikai és stratégiai okok miatt nagycsoportos (big-bang) bővítésre került sor. Ma még nem tudni, hogy az Európai Unió milyen formában kívánja levezényelni a balkáni bővítést. Természetesen Horvátország helyzete speciális, várhatóan jóval előbb lesz tag, hiszen ott már egy ideje a csatlakozási tárgyalások is folynak.
Kiadó: Magyar Szocialista Párt Európai Parlamenti Delegációja