Bali ősi ritmusai

Bali ősi ritmusai címmel gamelán zenés-táncos előadásra várják a Művészetek Palotájába február 23-án a közönséget, a több ezer éves kultúra Sebatu faluból érkező autentikus közvetítői most először lépnek fel Magyarországon - közölte Torma Szabolcs projekt

"Egy kicsinyke sziget az Indiai-óceánban, amelyen ma is még a zenével és a tánccal szimbiózisban élnek az emberek. Ahol a tánc a 21. században is a templomi szertartások és a hivatalos ceremóniák elengedhetetlen része. Ahol rezgő, ezüst- és gyöngyház korongokkal kirakott fejdíszben, démoni mozdulatokkal lépdelnek az ősi dallamokra, a mágiát idéző ritmusokra" - a programról szóló ismertető szerint innen érkeznek a gamelán est fellépői.

A különleges ősi viseletek és fejdíszek mellett az európai szemnek-fülnek ismeretlen hangszerekkel is találkozhat az előadáson a közönség. Az ütős hangszerek között van olyan, amely egész építmény, különleges faragásokkal díszítve, dúsan aranyozva. A gamelán zene, amelynek elnevezése a jávai "ütni", "kalapácsolni" szóból ered, előszeretettel alkalmazza a fémes hangzású eszközöket, főszerepet kapnak benne a gongok.

A 90 perces, többtételes táncfantáziában életre kelnek a vulkánok által elszigetelt Sebatu falu egyedi stílusú zenéi, a szertartások és a világi alkalmak táncai.

Felelevenítik a tánc isteneinek történetét is: Siva próbára tette felesége hűségét, ám az asszony nem állta ki a próbát, egy jóképű pásztortól lányai születtek, akik a tánc istenei lettek, s megteremtették a legong (majomtánc) eredeti változatát, az ősi motívumokból felépülő népi táncok közül a legismertebbet.

Wayan Lotring, minden idők egyik legnagyobb bali táncosa 1915-ben alkotta meg a legong kratont, a sziget legszebbnek tartott koreográfiáját, amelyet az energikus, már-már démoni mozdulatokkal teli ősi katonai tánc, a baris mellett szintén láthat a gamelán est közönsége.
Forrás: MTI