Oroszok újítják fel a magyar helikoptereket?

Szakértői szinten folynak a tárgyalások Oroszországgal arról, hogy 2010 után a hadrendből kivont MiG-29-es repülőgépekért cserébe az orosz gyártó elvégezné a Magyar Honvédség helikoptereinek karbantartását és felújítását - közölte Szekeres Imre honvédelmi

Mint mondta, erre csak 2010 után kerülhet sor, hiszen akkor veszik át a légtér védelmét a Gripen vadászrepülőgépek és ezután vonják ki a hadrendből a MiG-29-eseket.

Szekeres Imre közölte, 2009 végéig szeretnének megállapodni minderről.
A miniszter tavaly júniusi moszkvai útján ajánlotta fel ezt az üzletet Oroszországnak. Szekeres Imre akkor azt nyilatkozta:  "számunkra kedvező lenne, ha ezekért a repülőgépekért cserébe az orosz szállító felújítaná a Magyar Honvédség tulajdonában lévő MI-8, MI-17 és MI-24 típusú harci és szállító helikoptereket, illetve beszámítaná orosz helikopterek esetleges vásárlásánál".

A miniszter az MTI-nek arról is beszámolt, hogy levelet írt azon országok honvédelmi minisztereinek, akik hasonló orosz helikoptereket használnak, és szintén csere előtt állnak. A miniszter azt kezdeményezte, hogy gondolkozzanak egy közös beszerzés lehetőségén, illetve hogy a meglévő helikopterek modernizációját közösen oldják meg.

Arról is szólt, hogy szeretné, ha még ebben a félévben megállapodás születne az Afganisztáni feladatokhoz felajánlott négy honvédségi helikopter modernizációjáról.

Mint mondta, a magyarországi feladatokhoz szükséges helikopterek modernizációja március végéig befejeződik, de az afganisztáni feladatokra ajánlott két harci és a két szállító helikoptert fel kell újítani. A helikopterek felújítása viszont időigényes, legalább fél éves folyamat.

A miniszter a február elején tartott vilniusi NATO védelmi miniszteri találkozón kezdeményezte katonai helikopterek közös finanszírozással történő felújítását és alkalmankénti közös feladatra történő használatát.

Szekeres Imre az MTI azon kérdésére, hogy milyen feladatot vállalhat a Magyar Honvédség a várhatóan év végén befejeződő bosznia-hercegovinai úgynevezett Altea-művelet helyett, elmondta:
mindez külpolitikai döntése lehet majd a kormánynak arról, hogy a NATO, vagy az Európai Unió melyik közös műveletben kíván résztvenni.

Utalt arra, hogy szóba jöhet új földrész is, mint például Afrika, amely az Európai Unió számára most a legnagyobb kérdőjel.

Az EU feladatot vállalt Afrika stabilitásának megteremtésében, így Magyarország számára is "izgalmas lehet ez a térség". Ez lehet egy első lépés a kapcsolatépítésben is, illetve európai országokkal való együttműködéseink is bővülhetnek - fogalmazott. Példaként említette Franciaországot, amely jelentős feladatokat vállalt Afrikában.
Forrás: MTI