Horváth Ágnes kiemelte, hogy a törvény lényege nem változott: fennmarad a kockázatközösségen alapuló, szolidaritás elvű, egységes és kötelező társadalombiztosítás.

Meggyőződésük - mondta -, hogy a törvény megszünteti az ágazatban az igazságtalanságot, az alacsony hatásfokot, a pazarlást, a korrupciót és a politikai befolyást, miután tisztán állami alapon működve nem tudta megszüntetni.

A törvény kapcsán a tárcavezető kitért arra, hogy kétfajta - pénztárak közötti és a betegekért folyó - verseny lesz, amelynek nyertesei a betegek és a biztosítottak lesznek.

Nem lesz "senki földje", mindenki tartozni fog valamelyik pénztárhoz, mindenki megkapja a szükséges ellátást, hiszen a pénztárak nem szelektálhatnak a tagok között - fejtette ki Horváth Ágnes.
A pénztári ellenőrzésről azt mondta, azt az Egészségbiztosítási Felügyelet (EBF) végzi majd, a pénztár finanszírozását a fejkvótából oldják meg, amely a jövedelemarányos járulékok és az állam által befizetett összegekből tevődik össze. Megemlítette azt is, hogy az új rendszer elindításával nem fognak emelkedni a járulékok.

Horváth Ágnes beszélt a zárt körű részvénytársaságként működő pénztárak nyereségéről is. Mint megjegyezte, ezt a nyereséget 0,98 százalékos arányban maximalizálták, de ezt a hasznot is csak három év után vehetik ki, a nyereség pedig nincs garantálva, a pénztár helyes működésétől függ.
Az egészségügyi miniszter szólt arról, hogy a társadalmi kontrollt is erősítették a törvényjavaslatban. Ezen elgondolás mentén a pénztárak felügyelőbizottságába, illetve a felügyelet mellett működő tanácsba az Országos Érdekegyeztető Tanács munkaadói és munkavállalói oldalának két-két tagja delegálható. Az Országos Kockázatközösségi Alapba (OKA) a pénztárak egyfajta önrészt fizetnek, így - mint mondta - a nagy értékű beavatkozások költségei megoszlanak a pénztárak és az OKA között.
Zárszavában a miniszter arra kérte a képviselőket, támogassák az egészségbiztosítási pénztárakról szóló törvényt.