2002-ben ugyanez a betegség 22 ezer áldozatot követelt - ami az európai állomány csaknem fele - írja a Der Spiegel című német lap. Csak sejteni lehet, hány tetem végezte a tengerfenéken. Ami biztosnak tűnik, hogy akkoriban grönlandi (Phoca groenlandica) és kúpos fókák (Halichoerus grypus) árasztották el a borjúfókák homokfövenyeit, és hozták magukkal a szopornyica-vírust (Phocine distemper virus, PDV). A kórokozó az őshonos fókák immunrendszerét teljesen váratlanul érte.
2007 júniusában újból elpusztult állatok bukkantak fel a Kattegat-szoros partjainál. Egy hónap alatt negyvennyolc kimúlt borjúfókát vetett partra a víz. Egy járvány nélküli évben ez a szám harminc körül alakul a teljes év során. A PDV-esetekkel szemben viszont a járvány végéig csupán száz tetem került elő Dánia és Svédország partjainál. A tetemek vizsgálata pedig egyértelműen kiderítette, nem szopornyicáról van szó, nyilatkozta Tero Härkönen, a Svéd Természettudományi Múzeum kutatója a Spiegelnek. Máig nem tudni azonban, melyik kórokozó okozta a pusztulást. Härkönen szerint a halálozás sokkal súlyosabb lehetett, mint ami látható volt. Úgy gondolja, hogy a tetemek többsége a Kattegat mélyén fekszik. Härkönen és csapata lázasan próbálják azonosítani az ismeretlen vírust, ugyanis "a két különböző betegség együtt tömeges pusztulást idézhet elő" - magyarázza a kutató.