Az élet forrása

Könnyen lehet, hogy a földi élet keletkezésének helyszíne volt egykoron az Atlanti-óceán mélyén évekkel ezelőtt megtalált, Elveszett Városnak elnevezett hidrotermális terület - vélekedik két oceanográfus, Giora Proskurowski és Deborah Kelley a Science cím

Az "Elveszett Városra" nyolc éve bukkant rá egy amerikai expedíció, az első részleteket pedig második útjuk után, 2005-ben közölték róla. A "város" többtíz méteres kürtők együttese, amelyek anyaga tiszta mészkő - ebben a formában egyedülállónak számítanak a tenger mélyén.

A tudomány 2000-ig csak ún. fekete füstölőket ismert, azaz olyan tengerfenéki hidrotermális kürtőket, amelyek sötét, elsősorban vas- és kéntartalmú kotyvalékot bocsátanak ki magukból. A keverékben az élet alkotóelemei, a szénhidrogének is megtalálhatók, így eddig számos tudós úgy vélekedett, hogy itt keletkezhetett az élet.

Míg a fekete füstölők vize azonban akár 400 fokos is lehet, a fehér füstölőké, ahogy az Elveszett Város kürtőit elnevezték, csupán 90 fokos. Ami pedig utóbbiak ütőkártyája az "élet bölcsője" címért folytatott harcban, hogy az általuk kibocsátott folyadék szénhidrogén-koncentrációja fekete "testvéreikénél" százszor nagyobb. Nagyon valószínű tehát, hogy itt keletkezett a földi élet első formája.

Az Elveszett Város 750-900 méter mélységben van az óceánban, Európa és Amerika között félúton. Ezen a részen a meder aljának uralkodó ásványa zöld színű peridotit, amely zömmel nem a földkéregben, hanem mélyebben, a köpenyben fordul elő. A kéményekből feltörő fehér színű párolgás a peridotit és a sós víz közötti kémiai reakció eredménye. Ez a 40-90 fokos folyadék megszilárdulva alkotja a kémények karbonátját. A kutatók szerint ez a hidrotermikus tevékenység legalább 30 ezer év óta folyik, és folytatódni is fog még több tízezer évig.
Forrás: MTI