A náci Németországnak a zsidóság megsemmisítésére irányuló programjáról, a "végső megoldásról" 1942 januárjában határoztak, célul tűzve ki a 11 milliós európai zsidóság teljes kiirtását. A holokausztnak (a görög eredetű szó jelentése "tűzben elégő áldozat") mintegy kétszázezer, a nácik által szintén alacsonyabb rendűnek nyilvánított cigány, valamint homoszexuális, testi és szellemi fogyatékos is áldozatul esett.

Az Oszwieczim (német nevén Auschwitz) melletti "halálgyárat" Lengyelország lerohanása után, 1940-ben állította fel az SS-parancsnokság. A tábor bejárata felett tábla hirdette, hogy "A munka szabaddá tesz" (Arbeit macht frei). A kezdetben munkatáborként is működő auschwitzi tábort a tömeges megsemmisítés céljára alakították ki: a törzstáborban és a hozzá tartozó, 1942-ben kiépült Birkenauban, valamint Majdanekben építették fel az első gázkamrákat. Az első áldozatokat 1941 szeptemberében gázosították el ciángázzal (cyklon-B), az iparszerű népirtás 1943 márciusában kezdődött meg, amikor üzembe helyezték a négy krematóriumot.

Auschwitz az európai zsidóság megsemmisítésének központjává vált, egy idő után az ide érkezők már számot sem kaptak; 70-75 százalékukra az azonnali halál várt, ezért becsültek és eltérőek az adatok. A német adminisztráció fennmaradt iratai és újabb kutatások szerint a táborkomplexumba hurcoltak - nem a megöltek - száma 1 041 ezer volt, közülük Magyarországról 436 ezer, Lengyelországból 300 ezer, Görögországból 55 ezer, Németországból 69 ezer, Hollandiából 60 ezer, Franciaországból 69 ezer, Szlovákiából 27 ezer, Belgiumból 25 ezer embert deportáltak ide.

Az auschwitzi múzeum 1,1 millióra teszi az Auschwitzba irányított európai zsidók számát, de akár 1,5 millióan is lehettek, többségük elpusztult. Az emberek tervszerű megsemmisítése csak 1944 késő őszén ért véget. Amikor 1945 elején a szovjet csapatok elérték a tábort, alig több mint hétezer foglyot, többségében végsőkig legyengült nőket és gyerekeket találtak ott.

(A cigány holokauszt emléknapja augusztus 2. annak emlékére, hogy 1944. augusztus 3-ra virradóra a nácik néhány óra alatt legyilkolták az auschwitzi haláltábor utolsó háromezer cigány foglyát. A magyarországi holokauszt emléknap április 16., mert 1944-ben ezen a napon kezdődött el a zsidók gettókba zsúfolása.)