Esterházy-színmű bemutatója

Esterházy Péter színművét, a Rubens és a nemeuklideszi asszonyok című egyfelvonásos darabot mutatja be március 20-án a Pesti Színház Szikora János rendezésében; a próbák a napokban kezdődtek meg - tájékoztatta a teátrum az MTI-t.

Az egyfelvonásos Esterházy azonos című könyvében 2006-ban jelent meg, a Magvető Kiadó gondozásában. A kötetben három dramolett, vagyis rövid, néhány szereplős dráma olvasható: a Legyünk együtt gazdagok; az Affolter, Meyer, Beil; valamint a kötet címét adó mű.

A Rubens és a nemeuklideszi asszonyok című egyfelvonásos a Ruhr-vidéki Triennáléra íródott, ott mutatták be 2006 szeptemberében. A darab írói vallomás, vitát jelenít meg a teremtésről és a transzcendenciáról; Rubens, az életvidám festő rádöbben, hogy a halál miatt nincs egész.

A Rubens és a nemeuklideszi asszonyok című dramolett nagy részét a 63 éves flamand festő halál utáni beszélgetése teszi ki a festősegéddel, fiával, Alberttel, valamint Kurt Gödellel, a hatvan év körüli német matematikussal. Szerepel még az angyal, Bacchus és Helene, az alkotó felesége, aki nagyjából a fiával egyidős.

A darabban színpadra lép Lukács Sándor (Rubens), Vallai Péter (festősegéd), Igó Éva (angyal), Juhász István (Bacchus), Gyuriska János (Albert, Rubens fia), Petrik Andrea (Rubens felesége) és Hegedűs D. Géza (Gödel).

"Az Isten fogja az én kezem" - mondja segédjének a köszvénnyel küszködő Rubens, fia azonban azt veti a szemére, hogy nem is foglalkoztatja az örök élet, soha egy másodpercet sem szentelt az életéből és a munkájából Istennek, semmit sem tud a gyengeségről, "még halottnak is erős".
Egy másik beszélgetésben Gödel német matematikus a kettejük felfogása közötti különbséget igyekszik a felszínre hozni: a festőt a "van" érdekli, őt a "lehet", Rubens szerint a szem, sőt a festés teremti a világot, míg Gödel szerint az agy.

A legjobban a nemeuklideszi geometria mutatja a különbséget - mondja a darabban Gödel. Eukleidész görög matematikus Elemek című művében a geometria rendszerét alapfogalmakról szóló alaptételekre (axiómákra) és meghatározásokra (definíciókra) építette fel.

Az ötödik a párhuzamosok axiómája: egy egyeneshez egy külső ponton át egy párhuzamos húzható. Ekkor azt tételezték fel, hogy az 5. axióma nem igaz, vagyis nem csak egy egyenes húzható, s az derült ki, hogy az új axiómára is felépíthető egy geometria, a nemeuklideszi geometria.

Az előadás díszleteit Horesnyi Balázs tervezi, míg a jelmezekért a neves divattervező, Zoób Kati "felelős".

Forrás: MTI