A műselyemlány bemutatója

A rendező a művet Stuttgartban már színre vitte, 2007. július 18-án volt a premier, a darabot azóta is nagy sikerrel játsszák a Theater Tri Bühnén, Anuschka Herbst szereplésével - idézte fel az Örkény Színház munkatársa.

Összegzése szerint a műselyemlány főhőse Doris, egy csinos, fiatal lány, gépírónő egy ügyvédi irodában. Titokban naplót ír, és nem éri be a kisvárosi lét nyújtotta lehetőségekkel, többre vágyik. Hirtelen döntéstől vezérelve elemel a színházi ruhatárból egy méregdrága bundát, és ezzel kezdetét veszi szenvedélyes-kétségbeesett ámokfutása a börtön elől - a "nagy nővé" emelkedés irányába.

Az időpont 1931-1932, az utolsó pillanatok Hitler hatalomra jutása előtt. A helyszín Berlin, a világváros. Az utcákon pazarló pompa és elképesztő méretű munkanélküliség. A fejekben totális zűrzavar. Doris pedig úgy próbál boldogulni, ahogyan tud, "férfiről férfire szállva".

"A darab elején Doris nekem majdhogynem ellenszenves volt, de ha jobban szemügyre vesszük, egyszerűen csak éretlen. Olyan, mint egy +pöttyös könyv+ hősnője. Anyagias lány, üres törekvésekkel. Szeretne kiteljesedni, és azt hiszi, hogy ezt attól kaphatja meg, amit a moziban lát, meg a filmplakátokon. A dauerolt, szőke lányok biztosan nem boldogtalanok - mondta az előadásról Hámori Gabriella.

A színésznő kiemelte: Doris közel s távol nem lát boldog embert maga körül, rájön, hogy csak azok lehetnek boldogok, akiknek kis fehér autójuk van, és parfümöt öntenek a fürdővizükbe. "Doris nagyon megfontolt, tudatos lány. Ezt nagyon irigylem benne. Borzasztóan tetszik, hogy olyan ember, aki nem adja föl. Iszonyú szívósan alkalmazkodik minden élethelyzethez" - tette hozzá.
"Doris különleges lány, mert minden eseményre egyre mélyebben reagál. Ez a valóságban nem feltétlenül történik így. Ebből a szempontból ez a történet olyan, mint egy mese, még akkor is, ha a vége nem túl biztató. Doris fejében nem lesz hazugságrengeteg, amitől már azt sem tudja, ki ő maga, hanem épp ellenkezőleg, a történet végére megtisztul" - idézte Hámori Gabriella szavait az Örkény Színház.

Irmgard Keun neve ismeretlenül cseng a magyar közönség számára, pedig fő műve, A műselyemlány már a megjelenését (1932) követő évben olvasható volt Gáspár Margit fordításában. Keun műveit 1933-ban a nácik betiltották és máglyára dobálták, a szerző pedig emigrálni kényszerült. Csak az 1970-es évek végén fedezték fel újra.

Irmgard Keun 1905. február 6-án született Berlinben. Színpadi művei mellett regényeket, elbeszéléseket is írt. Több művét is megfilmesítették, A műselyemlány moziváltozatát 1959-ben készítették el Giulietta Masina főszereplésével. A német írónő 77 éves korában, 1982-ben Kölnben hunyt el.