A dokumentum a konkrét eset említése nélkül csak azt rögzíti, hogy a Fővárosi Főügyészség szerdán elutasította az erőszakos közösülés bűntette és más bűncselekmény elkövetése miatt, a Készenléti Rendőrség állományába tartozó rendőrökkel szemben, a sértett jogi képviselőjének a nyomozást megszüntető határozata ellen bejelentett panaszát.
A közlemény azt is megjegyzi, hogy a Készenléti Rendőrség parancsnoka az érintett rendőrök szolgálati beosztásából történő felfüggesztését csütörtökön megszüntette.
A Fővárosi Főügyészség szerdán utasította el E. Zsanett jogi képviselőjének panaszát, így vált jogerőssé az ügyben született, nyomozást megszüntető határozat. A Budapesti Nyomozó Ügyészség tavaly december 10-án szüntette meg a nyomozást az öt rendőr ellen, az erőszakos közösülés bűntett miatt indult eljárást bűncselekmény hiányában, míg a vesztegetés bűntette miatti eljárást bizonyítottság hiányában.
A sértett, E. Zsanett saját állítása szerint május 4-én Budapesten, a Múzeum körúton öt rendőr igazoltatta, majd egy sötét mellékutcába vitte őt, ahol ketten megerőszakolták a három másik rendőr jelenlétében.
A Fővárosi Főügyészség május 17-én jelentette be, hogy az ügyben öt rendőrt gyanúsított meg a Budapesti Nyomozó Ügyészség: két rendőrt erőszakos közösülés bűntettével és vesztegetéssel, három rendőrt pedig bűnsegédként elkövetett erőszakos közösülés bűntettével.
Az öt rendőr ellen szeptember 12-én vádat emelt a Budapesti Katonai Ügyészség szolgálatban elkövetett kötelességszegés miatt és közülük hárommal szemben hivatali visszaélés miatt is.
A szolgálatban elkövetett kötelességszegést a katonai ügyészség szerint az öt rendőr azzal követte el, hogy engedély nélkül elhagyta járőrkörzetét.
A hivatali visszaélést pedig azzal követte el három rendőr: amikor észlelték, hogy az intézkedés alá vont személynél nem volt személyi okmány, illetve a jármű alapvető iratai is hiányoztak, szabálysértési bírság kiszabása vagy feljelentés helyett hagyták, hogy mentesüljön a felelősségre vonás alól.