Kádár József magyarországi festői előéletét az expresszionizmus hatotta át, ugyanakkor azt is tudta, hogy ez az irányzat már kifutotta magát. Amikor majdnem négy évtizeddel ezelőtt Párizsba költözött, szakított is ezzel az irányzattal. Előbb szürrealista munkákat festett, majd elektronikus gépekre cserélte az ecsetet: fénymásolóval, majd számítógéppel, nyomtatóval készített képeket. Művein kinti pályája elején mértani alakzatok domináltak, később - az ő megfogalmazásával élve - dualista lett. Ilyen szellemben készült munkáin kétfajta, egy geometrikus és egy figuratív alakzat látható. Stílusa igen népszerűvé tette Nyugaton, számos kiállítása aratott igen nagy sikert.
A festőnek indult Kádár még itthon kezdte el gyűjtőmunkáját. A népművészeti tárgyakat 1964 óta kereste, de olyan színvonalúakat, hogy azokat a Nemzeti Múzeum és a Néprajzi Múzeum is levédette. Miután híressé vált, szívesen cseréltek vele képzőművészeti alkotásokat mind a művészek, mind pedig a gyűjtők. Kollekciójában 1980 óta már olyan nevek is előfordulnak, mint Le Corbusier, Matisse, Picasso, Vasarely. Aztán a modern művészeti alkotásokból származó anyaga egy részének elhelyezésére megalapította a Hajdúszoboszlói Modern Művészeti Galériát. A hajdúszoboszlói városvezetők annyira felkarolták ötletét, hogy nemcsak kiállítótermet adtak a gyűjtemény számára, hanem annak működtetési költségeit is állták. A galéria anyagának egy részét Kádár József adományozta a városnak, más részét pedig magyar művészkollegái, például Haraszty István, Keserű Ilona, Schéner Mihály, Rácz György, Szabó László, Tilles Béla.
Hogy minél gazdagabb legyen a bemutatható anyag, Kádár nemzetközi kiállításokat és biennálékat is szervezett a hajdúszoboszlói Modern Művészeti Galériában. A múzeum mai látnivalói - a 20. század elejétől napjainkig - több irányzatot, számos műfajt és sokféle technikát ölelnek fel. Többek között festményeket, szobrokat, kollázsokat, egyedi és sokszorosított grafikákat, elektrografikákat, számítógépes grafikákat láthat a galéria látogatója. De vannak itt fotók, s a magyarban még nevet sem kapott mail-art, post-mail-art (postai küldeményekhez kapcsolódó alkotások), livres object, recup'art alkotások is.
A művészt azonban csak a személyes gyökerei kötik a hajdúszoboszlói földhöz. A családiak Álmosdig nyúlnak, hiszen nagyapja, édesanyja is odavaló. Ráadásul gyermekkorának egy részét is e határ menti községben élte át, ahol már volt egy múzeum, a Kölcsey-ház, amely nemzeti Himnuszunk alkotójának állít emléket.
Kádár József első álmosdi múzeuma egy régi parasztházban kapott helyet, amelyet az alapító hozatott rendbe. Itt a már említett postai küldeményekkel kapcsolatos műveket állította ki, ezért is a neve: Post Mail Art Múzeum. Ez a világon egyedüli, e művészeti ágra szakosodott kiállítóhely. A második múzeum egyelőre csak gyűjteményében - fotókban - testesül meg. A harmadik, a Joseph Kádár Múzeum anyaga népművészeti jellegű. Egyiptomi, görög, hettita, etruszk, palesztin, római kerámiák, bronztárgyak alkotják, de vannak képzőművészeti alkotások is, például Picasso néhány anyaga is megtalálható benne.
A negyedik álmosdi alapítású kiállítóhely a Hajdúsági Képzőművészek Múzeuma. Ez társbérletbe került a Kölcsey-házzal, azokat a helyiségeket "lakja be", amelyekben az onnan elköltöztetett könyvtár működött. A törzsanyagot Kádár József ajándékozta múzeumának. Ebben mintegy száz festmény, grafika és sokszorosított nyomat, amelyet hajdúsági festők alkottak. Ehhez az alapgyűjteményhez társulnak a kortárs művészek adományai és más műgyűjtők letétbe helyezett alkotásai is.