KDNP: őszintén kellene beszélni az integráció gondjairól

A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) nyílt társadalmi párbeszédet kezdeményez az integráció gondjairól, arról, hogy mit kellene tenni a cigányság felemelkedése érdekében - mondta a párt országgyűlési képviselője szerdai sajtótájékoztatóján, Budapesten.

A KDNP parlamenti keretek között nyílt társadalmi párbeszédet kezdeményez a cigányság helyzetéről, amely valódi párbeszéd lenne az érintettek között - mondta Hoffmann Rózsa, majd hozzátette: kezdeményezésük parlamenti vitanapra vonatkozik, továbbá konferenciák megszervezésére a régiókban. E rendezvényeken az Országgyűlés emberi jogi és oktatási bizottsága mellett a cigányság képviselői, pedagógusok, szociális munkások is részt vennének.

A politikus úgy vélte, a szaporodó konfliktusok, a mélyülő szakadék, a szemellenzős kormányzati magatartás, a politikailag korrekt beszéd hiánya, a sikertelen oktatási integráció jellemzi ma azt a helyzetet, amelyben a cigányság él. Mint mondta, a társadalom kettészakadása egyre mélyül, a társadalom egyharmad része a leszakadó rétegbe sorolható. Hozzátette: az egyre rosszabb helyzetbe kerülők között sok a cigány származású ember, ám nem csak rólunk van szó.

A KDNP politikusa szerint a kormány által az integrációra költött százmilliók kevésnek bizonyultak, hiszen eredményt nem sikerült elérni. "A kormány elhibázott oktatáspolitikájával tovább mélyítette a szakadékot" - vélekedett Hoffmann Rózsa.

A hibás lépések között említette, hogy a kormány csökkentette a tanulók heti óraszámát, növelte az osztályok létszámát, növelte a tanárok heti óraszámát, jelentős összegeket vont ki az oktatásból. Úgy vélte, a kormány erőltette az integrációt a cigány tanulók felzárkóztatására, ám ezt megfelelő szakmai alapozás, felkészítés és kontroll nélkül tette. Mint mondta, az oktatási tárca az integrációt "pusztán pénzügyi feladatnak tekintette".

A megoldás eszközeiről a politikus azt mondta: egyes szociális juttatásokat feltételek teljesüléséhez kellene kötni, hatékonyabbá kellene tenni a gyermekvédelmi rendszert.

Úgy vélte, szükség lenne - egyebek mellett - a közoktatás évről évre növekvő finanszírozására, a hátrányos helyzetű térségekben a kiscsoportos oktatásra, megalapozott szakmai programokra, majd ezek szigorú ellenőrzésére, a tanárok folyamatos továbbképzésére.

Forrás: MTI