A természetvédelmi szervezet annak kapcsán adott ki közleményt, hogy a napokban a hansági és szigetközi erdőkben hódvárakat romboltak szét, mert az állatok több fát kidöntöttek és ezzel kárt okoztak a tulajdonosoknak.
A hód elsősorban vízinövényeket és lágyszárú fajokat eszik, de különböző cserjék és fák kérgét, leveleit, fiatal hajtásait is elfogyasztja. Kedvenc táplálékai éppen a vízparton élő puhafák. A fás szárúak fogyasztása az őszi és téli időszakban a legjellemzőbb, amikor más táplálék alig akad.
A fák nemcsak táplálékként, hanem építőanyagként is szolgálnak a hódvárakhoz.
A természetvédelmi törvény szerint a védett állat által okozott kárt az viseli, akinek a birtokán az adott kár keletkezett. A tulajdonosnak elsősorban a kártétel megelőzését kell biztosítani, és az ő feladata a kár elhárítása és a kár mértékének csökkentése is. A hódok elleni védekezésnek vannak olyan törvényt és természetet tisztelő megoldásai, amelyek célravezetők - állítja a WWF Magyarország.
A hódok távolságtartására kémiai és mechanikai módszerek is léteznek. A legegyszerűbb megoldás - más vadkárok megelőzéséhez hasonlóan - a terület elkerítése. Ilyenkor a kerítés egy részét érdemes a föld alá helyezni, mivel a hódok jól tudnak ásni. A fák dróthálós körbekerítése is hatékony megoldás, ezt azonban a fa növekedésével párhuzamosan bővíteni kell.
Költségesebb megoldás a villanypásztor, illetve a mozgásérzékelőhöz kapcsolt hang- és fényjelzéseket kibocsátó riasztó. Németországban egy homokkal és speciális ragasztókeverékkel vegyített hódriasztó kemikáliát kennek a fákra, amely elriasztja az állatot.
Egyes helyeken a hódok etetésével próbálkoztak, faforgács kihelyezésével. További farágások elkerülése végett érdemes a már kidöntött fákat is a terepen hagyni.
A hódok által okozott károk úgy is csökkenthetők, hogy a terület tulajdonosa növeli a hód által kedvelt vízinövények állományát, a vízparton pedig 10-15 méteres sávban olyan fákat ültet, amelyeket a hód kifejezetten kedvel, például nyárfajokat, fűzfajokat. Így az állatok a part mentén tarthatók és nem mennek távolabbra - áll a WWF Magyarország közleményében.
Amennyiben nem bizonyulnak hatékonynak, vagy túlságosan költségesek ezek a módszerek, a terület tulajdonosa a természetvédelmi hatóság engedélye alapján és szigorú felügyelete mellett riasztást, befogást és gyérítést végezhet. Az állatok befogása azonban csak átmeneti megoldás, hiszen az üresen maradt területeket az újonnan érkező fiatal egyedek - kedvező feltételek esetén - újra elfoglalhatják.
Európa legnagyobb méretű rágcsálója, a hód Magyarországon a 19. században az emberek vadászata következtében kipusztult. Visszatelepítésüket 1996 óta végzik. Emellett egész Európában jelentős a hódok folyók menti vándorlása. Magyarországon elsősorban a Szigetközbe érkezett sok hód Ausztria felől a Dunán, és ez az állomány tovább vándorolt a Hanság és a Rába felé. Jelenleg az országban körülbelül 500 hód él.