Koszovó kapcsán megállapodás?

Jó esély van rá, hogy megszületik az egységes uniós álláspont Koszovó jövőjéről, még mielőtt a tartomány kikiáltja függetlenségét - mondta Göncz Kinga külügyminiszter hétfőn Budapesten, az MTI kérdésére válaszolva.

"Jó esély van erre. Decemberben nagyon intenzíven zajlottak a tárgyalások és már most elkezdődtek a szakértői tárgyalások. Ezekről a visszajelzések azt sugallják, hogy lesz egységes európai uniós álláspont" - mondta Göncz Kinga évértékelő sajtóértekezletén.

Arra a kérdésre, hogy konkrétan milyen véleményt képvisel Magyarország Koszovó függetlenedésével kapcsolatban, Göncz Kinga hangsúlyozta: Magyarország egyértelműen abban érdekelt, hogy legyen közös európai álláspont a kérdésben. Mint mondta, a háttérben számos tárgyalás folyik, "nem szeretnék ennél konkrétabb lenni". Kitért arra, hogy kedden találkozik szerb partnerével, és a tárgyaláson biztosan szó lesz Koszovó jövőjéről.

Magyarország számára kulcsfontosságú a régió stabilitása, gazdasági fejlődése, mint ahogy az is, hogy ne változzon meg a Vajdaság etnikai összetétele. Továbbra is hangsúlyozzuk, hogy az EU adjon vízummentességet Szerbiának - jelentette ki Göncz Kinga.

A külügyminiszter szerint nagy kérdés, hogy Szerbia megmarad-e az európai úton, vagy az izoláció útjára lép.

Szlovákiával kapcsolatban Göncz Kinga hangsúlyozta: az alapproblémák ugyanazok, mint korábban, folyamatosak a konfliktusok a magyar-szlovák viszonyban. Az alaphelyzet abból a szempontból változatlan, hogy a szlovák kormánykoalícióban még mindig részt vesz a magyarellenes, radikálisan nacionalista Szlovák Nemzeti Párt. Továbbra is különböző Magyarország és Szlovákia helyzetértékelése a kétoldalú kapcsolatokról - jegyezte meg.

A diplomáciai vezető szerint a szlovák kormánynak meg kell szüntetnie a kettős beszédet, és tárgyalnia kell a Magyar Koalíció Pártjával, a magyarság képviselőjével. Még mindig feszültséget okoz a Malina Hedvig ügy is - tette hozzá. Göncz Kinga elmondta: tovább folyik a szlovák-magyar kormányfői találkozó előkészítése, de a megbeszélésre csak akkor kerülhet sor, ha előrelépés történik a kérdésekben.

A romániai magyarok helyzetét a külügyminiszter úgy értékelte, még nincs baj, "de oda kell figyelni", hogy a jelenlegi magyar képviselet megmaradjon a román parlamentben. Magyarország nem ért egyet a román választási rendszer olyan változtatásával, aminek eredményeként csökkenne a magyar képviseletet a törvényhozásban. Ha a változtatás mégis megtörténik, akkor Magyarország az Európai Unióhoz és nemzetközi fórumokhoz fordul az ügyben.

A lex Mol kapcsán a magyar külügyminiszter kiemelte: változatlan a magyar álláspont a kérdésben, Magyarország elküldte válaszát az Európai Bizottságnak az ügyben, amelyben egyebek mellett további konzultációkat javasol.

Magyarország fenntartja álláspontját, hogy a törvény nem korlátozza a tőke szabad áramlását, de ha mégis lenne ezzel ellentétes európai bizottsági álláspont, akkor természetesen módosítjuk a jogszabályt - mondta Göncz Kinga.

A diplomácia vezetője szerint a brüsszeli bizottság által felsoroltak nem tűnnek lényegi kifogásoknak. Hozzátette: ha konkrétumokról van szó és nem általánosságokról, akkor a kérdés sokkal kevésbé tűnik problémásnak. Mint mondta, a kifogások csak néhány pontban vetik fel, hogy a törvény ellentmondana a tőke szabad áramlásának.

Göncz Kinga arról is beszélt, hogy Magyarország folyamatosan dolgozik az energiaforrások diverzifikálásán, ennek érdekében a Mol vezetői továbbra is együtt utaznak majd a politikai vezetőkkel.

A külügyminiszter szerint az amerikai elnökválasztás és annak eredménye nem fogja befolyásolni a vízummentességi programot. Magyarország tavaly csak éppen hogy nem felelt meg az elutasítási rátának, ennek ellenére ugyanúgy megkezdheti a tárgyalásokat, mint azok az államok, amelyek alatta vannak a tíz százalékos szintnek. A vízummentességi programhoz való csatlakozás attól is függ, hogy az Egyesült Államok mikor vezeti be az ehhez szükséges biztonsági rendszert.

Az amerikai vízumkérdés rendezése hatással lehet a kanadai vízumügyre is - mondta Göncz Kinga.

Magyarország idén 20-30 milliárd forintot költ majd nemzetközi segélyezésre, amelynek kiemelt célországa továbbra is Afganisztán, ahová félmilliárd forintot küld Magyarország civil programokra.

Idén megpróbálják rendszerezni a fejlesztésre költött pénzeket és az adatokat nyilvánosságra is hozzák - hangsúlyozta a magyar külügyminiszter.
Forrás: MTI