Miért süllyedt el az Estonia?

A túlzott sebesség és a fizika törvényeit figyelmen kívül hagyó manőverek okozták az Estonia komphajó tizenhárom évvel ezelőtt bekövetkezett katasztrófáját, amelyben 852 ember vesztette életét - erre az eredményre jutottak a balti-tengeri tragédia számító

Az alapvető problémát, a komphajó nyitható orrának leszakadását az idézte elő, hogy a hajó - a késedelmes indulást ellensúlyozandó - az időjárási viszonyokhoz képest túl gyorsan tartott stockholmi célja felé. A kapitány utasítása alapján az Estonia 14 csomós (óránként 26 kilométeres) sebességgel haladt. Normális időjárás esetén ez nem lett volna gond, ám a végzetes éjszakán viharos erejű szél fújt a Balti-tengeren, gyakorlatilag a komp haladási irányával szemben. A 4 méter magas hullámok és a száguldó hajó találkozásakor akkora erők ébredtek, amelyek éjjel 1 órakor leszakították a komp nyitható orrát - idézte a szakértők megállapításait a Der Spiegel.

Tetézte a bajt, hogy a parancsnoki hídról, amely öt szinttel magasabban volt az orrnál, nem látták, mekkora a baj. Ennek dacára csaknem bizonyos, hogy tudták, mi történt a komppal. A kapitány visszafogta a sebességet, és megkezdte egy balra történő fordulat végrehajtását. Ez utóbbival azt akarta elérni - a szél és a hullámok segítségével -, hogy a beömlő víztömeg hatására jobbra dőlő Estonia ismét egyenes pozícióba kerüljön.

A számítógépes szimuláció azonban kimutatta, hogy az elvben helyes manőver fölött súlyos következményekkel járó győzelmet arattak a fizika törvényei. A balra kanyarodó komp "gyomrába" áramlott hatalmas mennyiségű vizet a centrifugális erő nem a hajófenék bal, hanem annak jobb oldalába nyomta. Ezáltal fölegyenesedés helyett az Estonia még inkább jobbra dőlt, majd 25 perccel később teljesen felfordult és elsüllyedt.

A hamburgi mérnökök által elvégzett szimuláció azt is megmutatta, miért csak az utasok töredéke élte túl a több mint 35 perc alatt lezajló katasztrófát. Ennyi idő elvben elegendő lett volna ahhoz, hogy a hajó összes (989) utasa biztonságban elhagyja az Estoniát, és beüljön a mentőcsónakokba és -tutajokba. Ám közbeszólt a komphajó dőlése: ennek következtében ugyanis azok a menekülési útvonalak (folyosók, ajtók, lépcsők), amelyeken át az utasok a komp belsejéből a fedélzetre juthattak volna, átjárhatatlanokká váltak. Így az utasok nagy többsége, 852 ember számára koporsó lett az Estonia.
Forrás: MTI