Bíró Ferenc jelezte: a tárcától kaptak olyan irányú jelzést, hogy Békés és Vas megyében - ahol a leginkább neuralgikus a helyzet - várhatóan soron kívüli kapacitásbővítés lesz, de hogy ez mennyi gépkocsi üzembe állítását, illetve finanszírozását jelenti, arról nem kívánt beszélni.
Kiemelte azt is, az Országos Betegszállító Szolgálat (OBSZ) végrehajtotta a jogszabályban előírt kötelezettségeit, így 24 órás ügyeleti és koordinációs hívórendszert működtet, kiépítette a szolgáltatók közötti internetkapcsolatot, illetve a gépkocsik GPS-el vannak felszerelve. Bíró Ferenc megjegyezte: az irányító szolgálatok és az ügyeleti rendszer folyamatos működtetése jelentős többletköltséget igényel az OBSZ tagszervezetei számára, ám azok csak az úgynevezett teljesítménypénzből gazdálkodhatnak. "Mögöttünk nem áll az állam" - fogalmazott az elnök, utalva arra, hogy ha az Országos Mentőszolgálatnál finanszírozási probléma volt, akkor mindig kaptak anyagi segítséget.
Bíró Ferenc beszámolt arról, hogy az év elején az ország néhány megyéjében a betegszállítók nem tudták megfelelően ellátni feladataikat, országos átlagban 30-40 százalékkal több munkájuk volt, de Békés és Vas megyében a többletmunka elérte a 100 százalékot.
Az elnök emlékeztetett arra, hogy az OBSZ elkészítette hétpontos javaslatát a helyzet megoldására, és ezt a dokumentumot megküldte a szaktárcának. Ebben az orvosok jobb tájékoztatását, a zökkenőmentes átmenet biztosítás érdekében szakbizottság létrehozását, új betegszállítási utalványok készítését, valamint a munka folyamatos monitorozását javasolták.
"A megoldás a lényeg, nem az, hogy kinek van igaza" - fogalmazott Bíró Ferenc, hozzátéve, az OBSZ abban érdekelt, hogy ne legyenek az elkövetkezőkben hasonló zavarok a betegszállítás területén, és bízik abban, hogy eredményes lesz a szaktárcával folytatott egyeztetés, amelyre pénteken kerül sor.
Betegszállítással 80 finanszírozott szervezet foglalkozik, ebből 72 cég tartozik az OBSZ-hez.