Mi a helyzet a csepeli galvániszap-telepekkel? Ahogy értesültem róla, újabb, elszállítatlan zsákokat találtak a helyszínen.

A Csepel Művek területén két helyszínen volt lerakat, az egyik helyen 400, a másikon 800 tonna iszap. Az előbbi helyről elszállították a szabadon tárolt veszélyes anyagot, és alóla a tendergyőztes Terszol Kft. állítása szerint a talaj 20-30 centiméter vastagságú rétegét is elvitték. Ezt én nem tudom igazolni, mert a havas táj miatt nem lehet látni. A szakmai vizsgálatokat végző két cég, a Bálint Analitika és a Pyros-Rumpold Kft. anyagában viszont az volt benne, hogy a szennyezés ennél mélyebbre hatolt már, és elérte a vízadó réteget is. Ezért üdvözlöm, hogy az első helyről elszállították a négyszáz tonnát, és szerencsésnek tartom, hogy leszedték ezt a kritikus talajréteget is, ugyanakkor nem elégséges ez a kialakult helyzetben.

Mik lennének akkor az elvárható további lépések?

Újabb feltárással meg kellene pontosan állapítani, hogy a szennyezettség milyen kiterjedtségű mélységét, és méretét tekintve. Eme alapos vizsgálat után meg lehet majd állapítani, hogy mennyi földet kell még elvinni. Ezt követően a szennyezett vizet is ki kell szivattyúzni, meg kell tisztítani, és így lehet majd csak visszabocsátani.



Mi a helyzet a nagyobbik lerakótelepen?

Ott ugye kétszer ekkora mennyiségű galvániszap volt, mostanra az én becslésem szerint 300, a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium és a szállítócég adatai szerint 4-500 tonna maradt még. Nem is a becslések közti differencia problémás, hanem azok a kérdések, amiket az egész helyzet felvet. A Terszol Kft. a minisztériummal kötött szerződés értelmében 1200 tonna plusz-mínusz 30 százalékért vállalt felelősséget Karácsonyig történő elszállításra. Most az egyik lehetőség az, hogy ennek a bruttó 1560 tonnának az elszállítása még nem történt meg, és valóban ott van még 4-500 tonna a telephelyen. Ez egy nagyon rossz forgatókönyv lenne. De a másik sem sokkal kellemesebb, amely szerint tényleg elvitték időben a másfél ezer tonnát, és még ezek után maradt ott 4-500 tonna. Ekkor azonban érthetetlennek tűnik, hogy a minisztérium miért csak 1200 plusz-mínusz 30 százalékra írta ki az elszállítási pályázatot, holott a helyszínen majdnem ennek a kétszerese feküdt!

Mire gyanakszik, szakmai hiba, vagy szállítási késedelem történt?

Ekkorát nem lehet tévedni. Gyanúm szerint itt valakik csaltak, és pénzt akarnak elsíbolni. Miért gondolom ezt? Ez a mennyiség ugyanis csak akkor lehet a helyszínen, ha a szállítást felügyelő műszaki ellenőr is részt vesz a csalásban. Például elmegy egy kamion 25 tonnával, az ellenőr pedig beírja, hogy három jármű távozott. Eszerint papíron kitöltik az 1560-as kvótát, majd széttárják a kezüket, és azt mondják, hogy rossz volt a kiírás, még ott van 4-500 tonna, adjatok még pénzt ezek elszállításához az adófizetők zsebéből. Ezt a gyanút erősíti az is, hogy a minisztériumból ugyanazok írták ki az elszállításra a tendert, akik a döntést meghozták, és akik a műszaki ellenőröket kiküldték. Ez a minisztérium háttérintézménye, a Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. Már a tender kiírása gyanús volt, a meghozott döntés pedig egész egyszerűen nevetséges. Három pályázó közül kettőt abszurd módon elimináltak. Az egyiknek azt mondták, hogy a pályázati anyagában beadott üres lapokat nem húzta át, ezért kiesik. A másikat pedig azért zárták ki, ez egyébként a már említett Pyrus volt, mert ők valaha elkészítették a Bálint Analitikával együtt a galvániszap-lerakat szakértői elemzését. Ez az anyag a minisztériumhoz jutott, ami ennek a segítségével írta ki a tendert, így azt állította, hogy a Pyrus esetleges győzelme összeférhetetlenséget jelentene.