800 éve létesült az első kórház

A középkori szerb államalakulatokat egyesítő Stefan Nemanja nagyzsupán 1175-ben született legkisebb fia előbb a görögországi Athosz szent hegyén megalapította a máig szerb szerzetesek lakta Hilandar kolostort, majd 1207. és 1208. fordulóján a közép-szerbiai Studenica kolostor arhimandritája, magas egyházi rangot viselő rendfőnöke lett, egyben Stefan nevű bátyja (az első megkoronázott szerb király) legfőbb tanácsadója.

A Szent Szimeon élete című első szerb irodalmi mű megalkotójaként, s ezért az iskolák védőszentjeként is tisztelt Száva érsek Studenicai tipikonjában (kolostori rendtartásában) pontosan szabályozta az elsősorban a beteg szerzetesek, de a környékbeli parasztok gyógyítására is szánt kórház működését, s élete hátralévő 27 évében további ispotályokat is létrehozott a koszovói Banjska, Visoki Decani, és Prizren kolostoraiban, valamint a ma Montenegróhoz tartozó Milesevában, s a közép-szerbiai Ravanicában.

Az első, a Studenica kolostorban lévő kórháznak semmilyen tárgyi emléke se maradt fenn, azt sem tudni, hogy pontosan hol, a máig jókora területet elfoglaló épületegyüttesnek mely részén volt. Írásos emlékek szólnak csupán arról, hogy 12 ágy állt benne, elrendezése megegyezett a bizánci kolostori kórházakéval, de csak akut betegeket kezeltek benne, krónikus, illetve gyógyíthatatlan kórban szenvedőket (a Hilandar kolostor gyakorlatától eltérően) nem.
A feljegyzésekből az is kitűnik, hogy a XIII. és XIV. század szerb gyógyító szerzetesei - akárcsak nyugat-európai orvosdoktor kollégáik - jól ismerték ókori elődeik, a görög Arisztotelész és Hippokratész, valamint a római Galenus munkáit. Utódaik sokáig őrizték, fejlesztették tudásukat. Egy XVI. századi, fúróval kombinált golyókiszedő sebészeszköz - hozzá hasonlót csak a nürnbergi Germán Nemzeti Múzeumban látni - tanúsítja, hogy még évtizedekkel Szerbia oszmán uralom alá kerülése után is tették a dolgukat.

Kitartottak egészen a XVI. századig, ám akkor az utolsó, Milesevában lévő középkori szerb kórház is megszűnt létezni, s jött utána egy hosszú - szállóige szerűen a "balkáni sötétség" névvel illetett -, s az addig megszerzett tudás, kultúra hanyatlását eredményező korszak. A tudós kutatók ma már azt sem tudják, hogy az alapítása 800. évfordulóját ünneplő studenicai kórház meddig létezett.