Orvoshiány az Egyesült Államokban

Az Egyesült Államokban az orvoshiány állandósult, de ez kiváltképp azokon a területeken, népességekben lett veszélyes, ahol az orvos és pácienseinek nyelvhasználata különbözik.

Az Amerikai Kardiológus Kollégium információs szolgálata beszámol arról, hogyan igyekeznek megoldást találni az USA spanyol nyelvű közösségeiben a spanyolul beszélő orvosok hiányára.

Számítások szerint, ha az orvos és a beteg közötti kommunikáció rossz, az súlyos veszély a páciensre, évente dollármilliókat jelent fölösleges vizsgálatok, őrzőszobai fölvétel és gyógyszer-mellékhatások miatt. Amikor a beteg nem érti meg az orvosi gyógyszerszedési javaslatot, előfordul, hogy életveszélyes helyzetek alakulnak ki.

A szakirodalom idéz olyan eseteket, amelyekben a spanyol anyanyelvű és az angol nyelvet egyáltalán nem értő páciens írásban megkapta ugyan a gyógyszerszedési útmutatót, mely szerint a tablettából naponta csak egyet vegyen be, de az angol "egyszer" (once) spanyolul azt jelenti, hogy "tizenegy". Az eredmény több esetben súlyos túladagolás volt.

A helyzet azért mind súlyosabb, mert jelenleg a 300 milliós Egyesült Államoknak 14 százaléka spanyolajkú, ugyanakkor az orvosoknak csak öt százaléka ilyen. Az egyik spanyol nyelvű kulturális intézet vizsgálata szerint a spanyol nyelvterületről az USA-ba bevándoroltaknak csak mintegy 25 százaléka beszél jól angolul.

Kalifornia lakosságának egyharmada spanyol eredetű, de az ott dolgozó orvosoknak csupán négy százaléka "latino". Egy orvosegyetemen fölismerték azt a lehetőséget, hogy a latin-amerikai országok spanyolnyelvű orvosképzéséből gyorsan pótolható volna az amerikai orvoshiány.

Az Egyesült Államoktól délre szinte valamennyi országban több orvostanhallgató tanul, mint ahány fiatal orvos a helyi gyógyintézetekben elhelyezkedhet. Mexikóban évente 12 ezer medikus végzi el az egyetemet, de a rezidensképzés legfeljebb 4300 orvosjelöltet fogad be.

Ráadásul ezekből a spanyolnyelvű fiatal orvosokból igen sokan már az Egyesült Államok területén vannak. Orvosként nem dolgozhatnak, de állást azonnal kaptak az amerikai egészségügyben. Sok százan működnek röntgenasszisztensként, laboratóriumi segéderő gyanánt, ápolóként. Most a Kaliforniai Egyetem 21 000 dolláros ösztöndíját kaphatják, ami lehetőséget ad arra, hogy vizsgázhassanak és akkor pályázhatnak minden amerikai orvosi állásra.

A kaliforniai példát most Texas követi. Ebben az amerikai államban a lakosság 35 százaléka hispán származású.

Egy vizsgálat szerint az Egyesült Államokban az ezredfordulón csaknem 12 millió lakos nyelvileg izolált háztartásban élt, ami ezt jelenti, hogy ezekben a családokban egyetlen egy, 14 évesnél idősebb személy sincs, aki jól beszél angolul. Ez a szám 1990-ben még csak 7,7 millió volt. Az amerikai egészségügyi vezetői közül mind többen érzik ennek a helyzetnek a veszélyeit.

Forrás: MTI