Ókori karácsony?

Romulus és Remus, a városalapítók barlangja mellett épült fel az a keresztény templom Rómában, ahol a karácsonyi ünnep hagyománya elkezdődött - állítja egy neves olasz régészprofesszor.

Olasz régészek alig egy hónapja találtak meg egy földalatti barlangot, amelyről feltételezik: ez volt a mitikus barlang, ahol a halálra ítélt ikreket az őket megmentő anyafarkas táplálta. A "Lupercale" barlangtól alig néhány méterre építtette fel Constantinus (Nagy Konstantin) római császár Szent Anasztázia templomát, ahol valószínűleg első ízben mutattak be december 25-én karácsonyi misét.

Constantinus volt az, aki nem csak véget vetett a Római Birodalomban mintegy 250 évig tartó keresztény-üldözéseknek, hanem 313-ban egyenesen államvallássá tette a kereszténységet. A császár kulcsszerepet játszott abban, hogy egységesítették Jézus Krisztus korai követőinek hitét és szertartásait, majd 325-ben összehívta a nicaeai zsinatot, amelyen rögzítették az egyes fontos keresztény ünnepek időpontját.

Addig a karácsonyt, Jézus születését különböző időpontokban ünnepelték, végül azonban december 25-ben állapodtak meg, amely egybe esett a római napisten, Phoebus születésének napjával.

Andrea Carandini, a római La Sapienza egyetem professzora szerint egy évvel a nicaeai zsinat után már felépítették a Szent Anasztázia bazilikát, és valószínűleg itt ünnepelték először a karácsonyt Rómában december 25-én. Ez egyike volt azoknak a törekvéseknek, amelyeknek célja a pogány rítusok és a keresztény szertartások közelítése volt az új vallás korai időszakában, ezért természetes volt, hogy egy a templomot egy ilyen rítus színhelye közelében emeltek.

A város őstörténetét felidéző februári Lupercalia ünnep egészen 496-ig dívott Rómában, akkor azonban I. Gelosius pápa a többi pogány rítussal együtt betiltotta, és helyére bevezette Szűz Mária megtisztulásának ünnepét, amely a magyar hagyományban Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepeként ismert. Ez a keresztény egyház történetének legrégibb Mária-ünnepe.

A Szent Anasztázia bazilika volt az első olyan keresztény templom, amely nem a város falain kívül épült, hanem a Palatinus-dombon, amely a császári Rómában a hatalom és a vallás jelképe volt - tette hozzá Carandini professzor.

Angelo Bottini, Róma régészeti főintendánsa, aki nem vett részt Carandini kutatásaiban, olyan fontos emlékeztetőnek nevezte a professzor állításait, amely segít a mai kor emberének megérteni a pogányságból a kereszténységbe való átmenet mechanizmusait. Bottini és Carandini egyaránt úgy vélekednek, hogy a jövendő ásatások megerősíthetik a kapcsolatot a farkas-szentély és bazilika között, amennyiben a Lupercaléhoz tartozó barlangrendszer részei közvetlenül a bazilika alá vezetnek.

A földben 14 méter mélységben fekvő barlangba eddig csak kamerákkal tudtak behatolni. Bár vannak olyan szakértők, akik kétségeiket hangoztatják a mítosz megtalált helyszínével kapcsolatban, a régészek többsége úgy véli, hogy az ókori szövegek leírásai ráillenek a szentélyre, és a további bizonyítékok érdekében folytatják az ásatásokat.
Forrás: MTI