Pesten öntudatosabbak a tanárok

Legalább 26400 közoktatási dolgozó nem vette fel a munkát hosszabb-rövidebb időre december 17-én a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének adatai alapján. A legtöbben Budapesten, míg a legkevesebben Fejér megyében csatlakoztak az egészségbiztosítási re

Az eddigi adatok alapján több mint 26400-an vettek részt a hétfői munkabeszüntetésben, köztük szakszervezeti tagok, valamint olyanok is, akik nem tartoznak egyik érdekképviselethez sem. Az intézmények 71 százalékában 2 órán át, 17 százalékukban 3-6 órán keresztül, 12 százalékában pedig hat óránál hosszabb időn át nem dolgoztak- mondta el Kerpen Gábor, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke. Hozzátette, hogy a leghosszabb sztrájk 11 órás volt.

Legtöbben Budapesten, Pest, valamint Hajdú-Bihar megyében csatlakoztak a munkabeszüntetéshez, míg a legkevesebben Szabolcs-Szatmár-Bereg, Nógrád és Fejér megyében sztrájkoltak.

Kerpen Gábor elmondta, hogy azt az iskolákban döntik el, hogy hogyan pótolják a sztrájk miatt elmaradt órákat. A tanítási szünetet azonban nem lehet megrövidíteni, ezt rendelet szabályozza. Ha plusz tanítási napot kell beszúrni, akkor az túlóradíjas- tette hozzá.

A PDSZ elnöke úgy gondolja, megtévesztő volt a szaktárca múlt heti kijelentése, miszerint az oktatási intézmények igazgatói gondolkodjanak el azon, hogy esetleg rendkívüli tanítási szünetet rendelnek el december 17-re. Kerpen Gábor kijelentette, hogy törvény szól arról, hogy csak akkor lehet rendkívüli tanítási szünetet elrendelni, ha természeti katasztrófa vagy valamilyen elháríthatatlan akadály van. Sztrájkra hivatkozva nem lehet elrendelni, mert az alkotmányos alapjog. A minisztérium tehát jogsértésre szerette volna ösztönözni az iskolaigazgatókat.

Kerpen Gábor aggályosnak tartja azt is, hogy az oktatási tárca jelentést kért az intézmények vezetőitől arról, hogy hányan vettek részt a sztrájkban, és hogy milyen hosszú volt a munkabeszüntetés.
Forrás: FH