Húsevő gomba a borostyánban
A lelet egyedülálló: a Berlini Természettudományi Múzeum kutatói egy 100 millió éves borostyánban ősi húsevő gombára bukkantak. A ragadozó gomba a dinoszauruszok korában fonálférgeknek állított gyűrűszerű, ragacsos csapdákat, majd a zsákmányt megemésztett
"Egy passzív csapdáról van szó, a férgek véletlenül kúsztak bele a hurkokba" - magyarázta Alexander Schmidt, a Berlini Humboldt Egyetemhez tartozó múzeum kutatója.
A gombák csapdáit leginkább a pókhálókhoz lehetne hasonlítani. Felfedezésüket Schmidt és kollégái a "Science" című tudományos szaklapban publikálták.
"A gombakövületek igen ritkák, és gyakran csak borostyánban lehet rájuk lelni" - mondta Schmidt. A szóban forgó borostyán Franciaország délnyugati részéről származik.
A borostyánban még bennragadt számos rovar is, többek közt egy lótetű. A jó tartósításnak köszönhetően a kutatók a ragadozó gomba teljes fejlődési ciklusát végig tudták követni. Bizonyítani tudták, hogy csapdatechnikája már a dinoszauruszok korában működött.
Már 100 millió évvel ezelőtt kihasználták a gombák a földfelszín alatt húzódó ökológiai fülkét, amely ma is létezik - fűzi hozzá Schmidt. A mai ragadozó gombák viszont más fejlődési utat jártak be, és nem rokonai az ősváltozatnak. A húsevő gombák zsákmányolási technikái a földtörténet során többször, egymástól függetlenül alakultak ki.
A fonálférgek viszont a mai napig a húsevő gombák kedvelt "étrendkiegészítői", különösen a tápanyagszegény talajokban. "Ezek a gombák fontos részei a talaj ökoszisztémáinak, mivel ritkítják a fonálférgeket" - magyarázta Schmidt.
Forrás: MTI